Kötelező természettudományos érettségivel növelné a reál területen tanuló egyetemisták és főiskolások számát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) - derül ki abból a 180 pontos javaslatcsomagból, amelyet kedden átadták a Nemzeti Versenyképességi Tanácsnak.
"Kötelező természettudományos érettségi (a matematikán felül), a természettudományos tárgyak oktatási színvonalának növelése a közoktatásban, tudatosabb karriertervezés elősegítése a középiskolások körében, lemorzsolódás csökkentése az egyetemi képzéseken" - sorolja a javaslatokat a Magyar Nemzeti Bank anyaga.
A kötelező természettudományos érettségi bevezetésének ötletével már a Hoffmann Rózsa-féle államtitkárság is foglalkozott, végül azonban lemondtak róla. Akkori sajtóhírek szerint azért vetették el végül, mert a hat érettségi vizsga túl nagy terhet rótt volna a diákokra, és a vizsgák időben is elhúzódtak volna.
Új tantárgyat vezethetnek be az iskolákban, ha a kormány rábólint a nemzeti bank ötletére
Új kötelező tantárgy bevezetését javasolja a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amely száznyolcvan pontos javaslatcsomagot dolgozott ki az ország versenyképességének javításáról. "Középiskolai tantárgyi reformot" végrehajtása - többek között ilyen lépésre lenne szükség a középiskolákban a Magyar Nemzeti Bank szerint - derül ki az MNB 180 pontos javaslatcsomagjából.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
