50 óra közösségi munkát kell végeznie annak, aki idén kezdi a középiskolát

Azoknak a diákoknak, akik szeptemberben kezdik meg középfokú tanulmányaikat a 9.

  • Eduline
Közösségi munka: 50 óra kell az érettségihez
Túry Gergely

Azoknak a diákoknak, akik szeptemberben kezdik meg középfokú tanulmányaikat a 9. évfolyamon, a következő három tanévben összesen legalább 50 óra szociális vagy karitatív tevékenységet kell végezniük, a munkát az iskola biztosítja. Az egy évvel ezelőtt bevezetett iskolai közösségi szolgálat célja, hogy a fiatalok jobban figyeljenek oda embertársaikra, és erősödjön bennük a társadalmi érzékenység - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

A 2016. január 1-je után érettségizők csak akkor kaphatnak érettségi bizonyítványt, ha igazolni tudják, hogy legalább 50 óra közösségi munkát végeztek. A közösségi szolgálat csak olyan, rendeletben meghatározott tevékenység lehet, amely társadalmilag hasznos és valamely közösség javát szolgálja, és amelyet a diákok térítésmentesen végeznek. Ez lehet egészségügyi, környezetvédelmi, sport, vagy más területen végzett munka is. Közösségi szolgálatot az iskolán belül és olyan fogadó intézményben vagy szervezetben lehet végezni, amely megfelel a jogszabályban foglalt feltételeknek.

Fontos, hogy a közösségi szolgálatot a 9-11. évfolyamon kell elvégezni. A nyári szünetben is lehet dolgozni, ha ezt az iskola és a fogadó intézmény megszervezi. További információ a jelentkezési feltételekről és a már regisztrált fogadó intézmények listájáról az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által létrehozott Közösségi Szolgálat Portálon található. 2014-től nehezebb lesz bekerülni egyetemre, főiskolára: erről itt olvashattok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.