Azoknak a diákoknak, akik szeptemberben kezdik meg középfokú tanulmányaikat a 9.
Azoknak a diákoknak, akik szeptemberben kezdik meg középfokú tanulmányaikat a 9. évfolyamon, a következő három tanévben összesen legalább 50 óra szociális vagy karitatív tevékenységet kell végezniük, a munkát az iskola biztosítja. Az egy évvel ezelőtt bevezetett iskolai közösségi szolgálat célja, hogy a fiatalok jobban figyeljenek oda embertársaikra, és erősödjön bennük a társadalmi érzékenység - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
A 2016. január 1-je után érettségizők csak akkor kaphatnak érettségi bizonyítványt, ha igazolni tudják, hogy legalább 50 óra közösségi munkát végeztek. A közösségi szolgálat csak olyan, rendeletben meghatározott tevékenység lehet, amely társadalmilag hasznos és valamely közösség javát szolgálja, és amelyet a diákok térítésmentesen végeznek. Ez lehet egészségügyi, környezetvédelmi, sport, vagy más területen végzett munka is. Közösségi szolgálatot az iskolán belül és olyan fogadó intézményben vagy szervezetben lehet végezni, amely megfelel a jogszabályban foglalt feltételeknek.
Fontos, hogy a közösségi szolgálatot a 9-11. évfolyamon kell elvégezni. A nyári szünetben is lehet dolgozni, ha ezt az iskola és a fogadó intézmény megszervezi. További információ a jelentkezési feltételekről és a már regisztrált fogadó intézmények listájáról az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által létrehozott Közösségi Szolgálat Portálon található. 2014-től nehezebb lesz bekerülni egyetemre, főiskolára: erről itt olvashattok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
