50 óra közösségi munkát kell végeznie annak, aki idén kezdi a középiskolát

Azoknak a diákoknak, akik szeptemberben kezdik meg középfokú tanulmányaikat a 9.

  • Eduline
Közösségi munka: 50 óra kell az érettségihez
Túry Gergely

Azoknak a diákoknak, akik szeptemberben kezdik meg középfokú tanulmányaikat a 9. évfolyamon, a következő három tanévben összesen legalább 50 óra szociális vagy karitatív tevékenységet kell végezniük, a munkát az iskola biztosítja. Az egy évvel ezelőtt bevezetett iskolai közösségi szolgálat célja, hogy a fiatalok jobban figyeljenek oda embertársaikra, és erősödjön bennük a társadalmi érzékenység - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

A 2016. január 1-je után érettségizők csak akkor kaphatnak érettségi bizonyítványt, ha igazolni tudják, hogy legalább 50 óra közösségi munkát végeztek. A közösségi szolgálat csak olyan, rendeletben meghatározott tevékenység lehet, amely társadalmilag hasznos és valamely közösség javát szolgálja, és amelyet a diákok térítésmentesen végeznek. Ez lehet egészségügyi, környezetvédelmi, sport, vagy más területen végzett munka is. Közösségi szolgálatot az iskolán belül és olyan fogadó intézményben vagy szervezetben lehet végezni, amely megfelel a jogszabályban foglalt feltételeknek.

Fontos, hogy a közösségi szolgálatot a 9-11. évfolyamon kell elvégezni. A nyári szünetben is lehet dolgozni, ha ezt az iskola és a fogadó intézmény megszervezi. További információ a jelentkezési feltételekről és a már regisztrált fogadó intézmények listájáról az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által létrehozott Közösségi Szolgálat Portálon található. 2014-től nehezebb lesz bekerülni egyetemre, főiskolára: erről itt olvashattok.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.