Melyik szakokon lesz kötelező valamilyen emelt szintű érettségit tenni a 2019-es felvételin? Itt megnézhetitek a képzések pontos listáját.
Ha 2019-ben felvételiztek egyetemre vagy főiskolára, akkor a következő dokumentból megtudhatjátok, a kiválasztott szakon milyen érettségi követelmények vannak, esetleg kell-e (és ha igen, milyen tantárgyból) emelt szintű érettségit tennetek.
null
null
Ezen felül a fenti dokumentumban azt is megnézhetitek, hogy a különböző képzési területeken milyen versenyeredményekért jár többletpont.
Még hét fogalom, amit minden elsőéves egyetemistának ismernie kell
Mielőtt elkezditek az egyetemet vagy főiskolát, ezeket a fogalmakat ismernetek kell. Magyar-magyar szótár, második rész. Korábban már összegyűjtöttük a legfontosabb fogalmakat, most pedig jövünk pár újabb fogalommal, amelyeket szintén mindenkinek ismernie kell. Átvétel (intézményváltoztatás) és szakváltás: minden egyetemistának és főiskolásnak joga van a tanulmányaik ideje alatt az intézmény, illetve intézményen belül a szak megváltoztatására.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
