Keresztféléves felvételi: holnap minden kiderül

Várhatóan szerdán határozzák meg az idei keresztféléves felvételi pontszámait, amelyeket a felvi.hu oldalon hoznak majd nyilvánosságra.

  • Eduline
Sutterstock

A felvételizők az e-felvételi felületén találják meg, hogy mely általuk megjelölt szakra kerültek be, valamint azok a felvételizők, akik a jelentkezéskor megadták mobilszámukat, az általuk megjelölt szakok ponthatárairól a hivatalos kihirdetést követően SMS-ben is kapnak értesítést. A keresztféléves felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

A ponthatárok megállapítása után az Oktatási Hivatal besorolási döntést hoz minden jelentkező esetében, ebből derül ki, hogy mely képzés esetében értétek el a bejutáshoz szükséges ponthatárt. Függetlenül attól, hogy hány képzést jelöltetek meg, csak egyetlen helyre nyerhettek felvételt: arra, ahol az általatok felállított sorrend alapján először éritek el a megállapított ponthatárt.

Az alapképzések és osztatlan mesterképzések esetében a jogszabályi minimum ponthatár 280 pont (emelt szintű érettségi-, a nyelvvizsga-, illetve az OKJ-többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számítva), felsőoktatási szakképzéseknél pedig 240 pont (itt az emelt szintű érettségi-többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül kell számolni). A mesterképzés 100 pontos rendszerében 50 pont a küszöb.

Ha valaki nem éri el a jogszabályi minimum ponthatárt, úgy a felvételi összpontszámánál 0 pont szerepel.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.