Várhatóan szerdán határozzák meg az idei keresztféléves felvételi pontszámait, amelyeket a felvi.hu oldalon hoznak majd nyilvánosságra.
A felvételizők az e-felvételi felületén találják meg, hogy mely általuk megjelölt szakra kerültek be, valamint azok a felvételizők, akik a jelentkezéskor megadták mobilszámukat, az általuk megjelölt szakok ponthatárairól a hivatalos kihirdetést követően SMS-ben is kapnak értesítést. A keresztféléves felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
A ponthatárok megállapítása után az Oktatási Hivatal besorolási döntést hoz minden jelentkező esetében, ebből derül ki, hogy mely képzés esetében értétek el a bejutáshoz szükséges ponthatárt. Függetlenül attól, hogy hány képzést jelöltetek meg, csak egyetlen helyre nyerhettek felvételt: arra, ahol az általatok felállított sorrend alapján először éritek el a megállapított ponthatárt.
Az alapképzések és osztatlan mesterképzések esetében a jogszabályi minimum ponthatár 280 pont (emelt szintű érettségi-, a nyelvvizsga-, illetve az OKJ-többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számítva), felsőoktatási szakképzéseknél pedig 240 pont (itt az emelt szintű érettségi-többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül kell számolni). A mesterképzés 100 pontos rendszerében 50 pont a küszöb.
Ha valaki nem éri el a jogszabályi minimum ponthatárt, úgy a felvételi összpontszámánál 0 pont szerepel.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
