Keresztféléves felvételi: holnap minden kiderül

Várhatóan szerdán határozzák meg az idei keresztféléves felvételi pontszámait, amelyeket a felvi.hu oldalon hoznak majd nyilvánosságra.

  • Eduline
Sutterstock

A felvételizők az e-felvételi felületén találják meg, hogy mely általuk megjelölt szakra kerültek be, valamint azok a felvételizők, akik a jelentkezéskor megadták mobilszámukat, az általuk megjelölt szakok ponthatárairól a hivatalos kihirdetést követően SMS-ben is kapnak értesítést. A keresztféléves felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

A ponthatárok megállapítása után az Oktatási Hivatal besorolási döntést hoz minden jelentkező esetében, ebből derül ki, hogy mely képzés esetében értétek el a bejutáshoz szükséges ponthatárt. Függetlenül attól, hogy hány képzést jelöltetek meg, csak egyetlen helyre nyerhettek felvételt: arra, ahol az általatok felállított sorrend alapján először éritek el a megállapított ponthatárt.

Az alapképzések és osztatlan mesterképzések esetében a jogszabályi minimum ponthatár 280 pont (emelt szintű érettségi-, a nyelvvizsga-, illetve az OKJ-többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számítva), felsőoktatási szakképzéseknél pedig 240 pont (itt az emelt szintű érettségi-többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül kell számolni). A mesterképzés 100 pontos rendszerében 50 pont a küszöb.

Ha valaki nem éri el a jogszabályi minimum ponthatárt, úgy a felvételi összpontszámánál 0 pont szerepel.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.