Átlagos nehézségű feladatsort kaptak kémiából a középszinten érettségizők - mondták az eduline-nak nyilatkozó diákok.
“Nagyon hasonló volt az előző évek feladatsoraihoz, csak az idő volt elég szűkös. Szerencsére nem csúsztam ki az időből, a végére épp befejeztem” – mondta Gyöngyösi Balázs, a miskolci Diósgyőri Gimnázum végzőse, aki a Miskolci Egyetem mechatronika szakára készül, ahová a matek, valamint az informatika vagy a kémia pontjait viszi majd.
“Az első feladatban négyféle sav-bázis és redoxireakciót kellett elemezni, a második egy esettanulmány volt az üvegházhatásról, amit nem neveznék nehéznek, ugyanis minden kérdésre ott volt a szövegben a válasz. Az egyszerű választós feladatot érzem kicsit nehezebbnek, ott sokat tippeltem. Ami még kérdéses lehet, az a táblázatos feladat, ahol az alumíniumot és a vasat kellett összehasonlítani, és volt pár nehezebb kérdés, például az, hogy az alumínium és a vas hidrátja milyen töltésű és színű” – foglalta össze a feladatokat a gimnázium végzőse.
Gyöngyösi Balázs a választható feladat közül a számolást választotta, mert viszonylag egyszerűnek találta a kálcium-karbonát és magnézium-karbonát sósavval való reagáltatása után létrejövő oldal tömegszázalék összetételének kiszámítását.
“Az utolsó, elemző feladat is nehezebb volt, ez az etil-alkoholról szólt, a jellegzetesebb reakcióit kellett felismerni. Volt még benne szökőkútkísérlet és pH-számítás is” – mondta a diák, aki körülbelül 80 százalékos eredményre számít, amit a szóbelin 86-87 százalékra tudna felhúzni.
„Jól összeállított kérdéssor volt, összetett feladatokkal” – jellemezte egy most érettségiző olvasónk a feladatsort a Facebookon. „A számolós feladat nagyon jó volt, bár aki nem tudta az elejét, hamar elcsúszhatott a többi részén is. Az üvegházhatásról is kellett egy szöveget értelmezni, majd az azzal kapcsolatos kérdésekre válaszolni. 13 pont ingyen.”
Az idei érettségi feladatsorok hivatalos megoldásait itt találjátok - a kémiaérettségi megoldásával pénteken jövünk. A 2014-es érettségiről szóló összes cikkünket pedig itt olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
