Csernobil, pénzváltók és holdfázisok a középszintű földrajzérettségin

A csernobili atomerőműről, pénzváltókról, az afrikai mezőgazdaságról, Ausztria, Szlovákia és Románia iparáról...

  • Eduline
null

A csernobili atomerőműről, pénzváltókról, az afrikai mezőgazdaságról, Ausztria, Szlovákia és Románia iparáról, társadalmáról, földrajzi övezetekről és a holdfázisokról is kaptak kérdéseket a földrajzból érettségizők.

A középszintű földrajzérettségi feladatsorát és a megoldást itt találjátok

Az emelt szintű földrajzérettségi feladatsora és a megoldás

A középszintű földrajzérettségi első részének feladatsora

A középszintű földrajzérettségi második részének feladatsora

A középszintű vizsga 120 percig tart, a diákoknak két feladatsort kell megoldaniuk 20, illetve 100 perc alatt. A feladatok 45 százaléka földrajzi-környezeti tudásra épít, 15 százaléka a topográfiai ismereteket ellenőrzi, míg a teszt 40 százaléka gyakorlati jellegű kérdésekből áll.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.