Emelt szintű fizikaérettségi: "összességében jobb volt, mint a korábbi évek feladatsorai"

Véget ért az emelt szintű fizikaérettségi írásbeli vizsgája is. Egy diák számolt be nekünk tapasztalatairól és a feladatsorról.

  • Eduline
Asszonyi Eszter

"Az első tizenöt feladat elgondolkodtató volt, élmény volt megoldani őket. Az esszéknél az első kettő elég nehéznek tűnt, és annyira nem is érdekeltek, így a harmadikat választottam, az elektrosztatikus mezővel kapcsolatos esszét" - mesélte az Eduline-nak Gábor, hozzátéve: "összességében jobb volt, mint a korábbi évek feladatsorai, több olyan feladat volt, amit tényleg élmény volt megoldani".

Az első feladatrészben tizenöt feleletválasztós példát kellett megoldaniuk a vizsgázóknak. Minden témából tartalmazott valamilyen példát ez a rész, többek között váltakozó feszültség, atomfizika, elektrosztatikai mező, dinamika és mechanika témakörökben.

Gravitációs hullámok, sípok, elektrosztatikus mező– ezek voltak az esszék témái. A három megadott téma közül egyet kell választani.

A fizikaérettségiről szóló tudósításunkat itt találjátok.

A feladatsor harmadik része négy feladatot tartalmazott: az első mechanikai feladat volt, a második állapotegyenletes példa, a harmadik az egyenáramú áramkörökkel, a negyedik pedig magfizikával kapcsolatos volt.

A fizikából emelt szinten érettségizőknek 240 perc alatt kellett megoldaniuk a feladatlapot, amivel összesen 100 pontot lehet szerezni. Az írásbeli vizsga három fő részből épült fel: az első részben feleletválasztós kérdéssort (30 pont) kellett kitölteniük a diákoknak, a második részben voltak az esszék, vagyis a témakifejtős rész (23 pont), míg a harmadik rész az összetett feladatokat (47 pont) tartalmazta.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat. A 2018-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

„Kifejezetten szimpatikus mérnöki szempontból a fizikaérettségi idei feladatsora"

A középszintű fizikaérettségi praktikus, a mérnöki pálya során fontos témaköröket érint realisztikus példákon keresztül - mondta az idei középszintű fizikaérettségiről az Eduline által megkérdezett egyetemi oktató. A fizika érettségi nap támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.