Itt vannak a 2017-es érettségi tételei fizikából

Kevesebb mint négy hónap múlva kezdődik a 2017-es tavaszi érettségi szezon. Milyen tételcímekre, tematikára számíthatnak azok, akik emelt szinten vizsgáznak majd? 5. rész: fizika.

  • Eduline

Az Oktatási Hivatal oldalán nyilvánosságra hozták az emelt szintű szóbeli fizikaérettségi témaköreit.

Fizika Emelt Szobeli Temakorok 2017maj by eduline.hu on Scribd

Ugyanitt az emelt szintű szóbeli érettségi méréseinek listáját is megnézhetitek.

Fizika Emelt Szobeli Meresek 2017maj by eduline.hu on Scribd

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a fizikaérettségi is változik 2017-től.

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) tájékoztatója szerint a követelményrendszerbe bekerült néhány hagyományos, eddig az érettségi vizsgakövetelményekben nem szereplő téma (például a hidrosztatika vagy a változó forgómozgás). Az optika pedig önálló témakör lesz 2017-től. Nem ez az egyetlen változás, a többiről itt olvashattok.

Ilyen lesz a 2017-es tavaszi érettségi: itt van az összes vizsgaidőpont
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.