Az érettségi harmadik hete a fizikavizsgával kezdődik, több ezren írásbeliznek ebből a tárgyból. Nálunk minden fontos infót megtaláltok a fizikaérettségiről, a vizsga után jövünk a nem hivatalos megoldásokkal, majd diákokat és tanárokat kérdezünk a feladatokról. A nap támogatását köszönjük a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának!
13:10
A második rész nem hivatalos megoldását itt találjátok.
13:05
Itt van a középszintű fizikaérettségi első részének nem hivatalos megoldása.
10:10
Milyen volt a középszintű vizsga?Várjuk a véleményeket kommentben!
8:45
Itt vannak a feladatok
Londoni felhőkarcolóról is kaptak kérdést a diákok a középszintű fizikaérettségin. Bővebbet itt talátok.
8:00
Mit találtok az eduline-on?
Mindent, ami érettségi. Velünk egész nap követhetitek a híreket, beszámolunk a feladatsorok témáiról, tanárokat és diákokat kérdezünk az írásbeliről. A vizsga után megtaláljátok a középszintű érettségi szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldását. Kövessetek minket a Facebookon vagy iratkozzatok fel hírlevelünkre.
7:00
Milyen feladatokra lehet számítani?
Az elmúlt évek középszintű feladatsorait és a megoldásokat itt találjátok.
6:30Négyórás az emelt szintű írásbeli
Emelt szinten 240 perces az írásbeli, a feladatsor három részből áll. Az első, feleletválasztós kérdéssor 15 kérdést tartalmaz, és 30 pontot ér, a második rész esszéfeladatokból áll - három téma közül kell egyet választani, ezért 23 pontot kaphattok -, a harmadik, összetett feladatokat tartalmazó rész pedig 47 pontot ér, itt mind a négy hosszú feladatot meg kell oldani.
6:00Milyen a középszintű írásbeli?
Középszinten 120 percetek van a feladatsor megoldására, amellyel összesen 90 pontot szerezhettek. Az első rész egy feleletválasztós kérdéssor, amelyért legfeljebb 40 pontot kaphattok, a második, összetett feladatokat tartalmazó rész pedig 50 pontos.
A két részt egyszerre kapjátok meg. Az első részben 20 kérdés lesz, nagyjából 25-25 százalékban mechanika és elektromágnesesség, 20-20 százalékban hőtan, illetve atom- és magfizika, 10 százalékban gravitáció és csillagászat. A második rész négy hosszú feladatot tartalmaz, ebből hármat kell megoldani, a két utolsó közül ugyanis választhattok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
