Ilyenek a 2018-as felvételi pontszámítási szabályai: mennyit érnek a középiskolai jegyek?

Ezekben a napokban valószínűleg minden felvételiző újra átszámolja a pontjait - de mennyit érnek a középiskolai jegyek?

  • Eduline
Fülöp Máté

Az egyetemre vagy főiskolára jelentkezőknek először az öt fő tantárgyból szerzett − utolsó két év végi − érdemjegyeket kell összeadniuk, majd megduplázniuk. A magyar nyelv és irodalom (a két érdemegy átlagával kell számolni), a matematika, a történelem, egy (legalább két évig tanult) idegen nyelv vagy nemzetiségi nyelv és irodalom mellett egy, legalább két évig tanult természettudományos tantárgy eredménye is számít.

Természettudományos tárgy a biológia, a földrajz, a kémia, a fizika, a természetismeret és természettudomány. Ha a diáknak a középiskolában nem volt olyan természettudományos tárgya, amelyet legalább két évig tanult, két − legalább egy évig tanult − természettudományos tárgy év végi jegyeivel is számolhat.

Például egy felvételiző magyar nyelvből és irodalomból mind a két évet 5-össel zárta, matematikából 5-öst és 4-est, történelemből 4-est és 3-ast, angol nyelvből két 5-öst, földrajzból pedig két 4-est szerzett. Az érdemjegyek összege 44, ezt kell megszorozni kettővel, így ez alapján 88 pontot kap.

A 2018-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Felvételizők, figyelem! Ilyenek lesznek a központi ponthatárok 2018-ban

December 22-én elindult a 2018-as felvételi, negyvenegy alap- és osztatlan szakon pedig ismét előzetes ponthatárokat húztak meg. Gazdálkodási és menedzsment, nemzetközi tanulmányok, kommunikáció és médiatudomány, általános orvosi - többek között ilyen szakokon állapítottak meg előzetes ponthatárokat.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.