Figyelem: ezek a felvételizők nem kapnak pluszpontot a nyelvvizsgáért

Kaphatnak-e pluszpontot a nyelvvizsgáért azok a diákok a 2017-es felvételin, akik olyan szakot választanak, amelyekre csak két emelt szintű érettségivel lehet bejutni?

  • Eduline
Shutterstock

A 2017-es felvételin is több olyan alap- és osztatlan szak van, amelyekre csak azok kerülhetnek be, akik két tárgyból emelt szintű érettségit tesznek.

Állatorvosi szakon biológiából és kémiából is emelt szintű érettségit kell tenni, míg az általánosi orvosi, fogorvosi és gyógyszerész szakon biológiából kötelező emelt szintű érettségit tenni, emellett emelt szintű érettségire van szükség kémiából vagy fizikából is.

A két emelt szintű érettségiért az ilyen szakra felvételizők megkapják az 50+50 többletpontot. Mivel a felvételin maximum 100 többletpontot lehet gyűjteni, ezek a jelentkezők nyelvvizsgáért már nem kapnak pluszpontokat, ahogy OKJ-s szakképesítésért, verseny- és sporteredményért, felsőoktatási szakképzés záróvizsgájáért és egyebekért sem.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.