Hány pontot ér a felvételin az érettségi eredménye? Meg lehet-e duplázni az érettségi pontokat? Itt találjátok a legfontosabb infókat.
A felvételi összpontszám 500, ebből 200 pontot szerezhettek a tanulmányi eredményeitekkel. A 200 pont egyik felét a középiskolai osztályzatokból számolják: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy idegen nyelv (vagy ennek hiányában nemzetiségi nyelv és irodalom) és egy természettudományos tantárgy utolsó két év végi jegyeit adják össze, majd szorozzák meg kettővel.
A tanulmányi pontok másik felét az érettségin szerzett jegyekből számolják. A négy kötelező (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv) és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményeinek átlagát kerekítik.
Érettségi pontok - még egyszer
Az érettségin elért eredményért is maximum 200 pontot kaphattok, a pontszámot a képzési területen kötelező vagy kötelezően választható két érettségi tárgy százalékos eredményeiből számolják ki. Ha a kiválasztott szakon több olyan tárgyat is megjelöl az egyetem vagy főiskola, amelyből érettségiztek, automatikusan a két legjobb eredményt veszik alapul.
Az alap- és osztatlan szakokon a 400 pontot kétféle módszerrel lehet összegezni: vagy a tanulmányi és az érettségi pontok összeadásával, vagy az érettségi pontok duplázásával - kérés nélkül azt a verziót választják, amely a felvételizőnek előnyösebb. A felsőoktatási szakképzéseken a tanulmányi pontokat is meg lehet duplázni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
