Felvételizők figyelem! Nemsokára lejár a dokumentumpótlás határideje

Még három hétig ellenőrizhetitek az adataitokat és pótolhatjátok a hiányzó dokumentumokat a 2015-ös felvételihez.

  • Eduline
Egyetemi felvételi: nemsokára lejár a dokumentumpótlás határideje
Shutterstock

Legkésőbb július 9., csütörtökig fel kell töltenetek a hiányzó dokumentumaitokat az e-felvételi rendszerébe, vagy el kell küldenetek postán az Oktatási Hivatalnak. Ugyaneddig törölhettek szakokat a jelentkezésetekből, egyszer módosíthatjátok a sorrendet, és ha változtak az adataitok, akkor eddig módosíthattok rajtuk.

Érdemes még a határidő előtt, folyamatosan feltölteni a már megszerzett dokumentumokat, így kevésbé valószínű, hogy valamiről esetleg megfeledkeztek. Arra is számítsatok, hogy adott esetben vissza is utasíthatnak egy-egy hibás dokumentumot, így még fontosabb időben feltölteni mindent, hogy legyen lehetőségetek javítani. A papírokat az e-felvételi "Dokumentumok" menüpontjában tölthetitek fel, itt követhetitek nyomon az elbírálását is. A jelentkezési helyek számától függetlenül mindent elegendő egy példányban feltöltenetek. A digitalizáláshoz használhattok szkennert, de - amennyiben minden biztosan jól olvasható rajta - akár mobiltelefon fényképezőjét is.

Ha inkább postai úton küldenétek el a papírokat, akkor az Oktatási Hivatal, 1380 Budapest, Pf. 1190. címre címezzétek. Ilyenkor mindenképpen ajánlott küldeményként adjátok fel a csomagot, így akkor is tudjátok igazolni, hogy elküldtétek a papírokat, ha útközben elvesznének. A benyújtandó dokumentumokról a felvételi tájékoztatóban olvashattok.

Az idei felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok: Felvételi 2015. A sorrendmódosításhoz és a szakok törléséhez itt találtok tippeket: Felvételizők figyelem, ezt a határidőt nem szabad elfelejteni!

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.