Kötelező az emelt szintű érettségi a 2018-as felvételin? Sok szakon igen

Hol nézhetitek meg, kötelező-e a kiválasztott alap- vagy osztatlan szakon az emelt szintű érettségi?

  • Eduline
Túry Gergely

Kötelező-e emelt szintű érettségit tenni ahhoz, hogy bekerüljenek valamelyik egyetemre vagy főiskolára? A felvételinek egyelőre nem általános feltétele az emelt szintű érettségi, de több tucat alap- és osztatlan szakra valóban csak akkor lehet bekerülni, ha egy vagy két megadott tantárgyból emelt szintű érettségit tesztek.

De hol nézhetitek meg, a kiválasztott szakotokon előírás-e az emelt szintű érettségi? Ebben a dokumentumban az összes alap- és osztatlan szakot megtaláljátok képzési területenként, a képzések leírásánál látjátok, hogy milyen tantárgyból kell érettségit tenni, és kell-e emelt szinten vizsgázni.

Ahol azt a mondatot találjátok, hogy "az általános feltételek szerint", nézzétek meg az adott képzési terület bevezető részét, abban találjátok az érettségi követelményeket.

A 2018-as felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Felvételizők, figyelem! Ilyenek lesznek a központi ponthatárok 2018-ban

December 22-én elindult a 2018-as felvételi, negyvenegy alap- és osztatlan szakon pedig ismét előzetes ponthatárokat húztak meg. Gazdálkodási és menedzsment, nemzetközi tanulmányok, kommunikáció és médiatudomány, általános orvosi - többek között ilyen szakokon állapítottak meg előzetes ponthatárokat.

Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018

Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.