Kötelező az emelt szintű érettségi a 2018-as felvételin? Sok szakon igen

Hol nézhetitek meg, kötelező-e a kiválasztott alap- vagy osztatlan szakon az emelt szintű érettségi?

  • Eduline
Túry Gergely

Kötelező-e emelt szintű érettségit tenni ahhoz, hogy bekerüljenek valamelyik egyetemre vagy főiskolára? A felvételinek egyelőre nem általános feltétele az emelt szintű érettségi, de több tucat alap- és osztatlan szakra valóban csak akkor lehet bekerülni, ha egy vagy két megadott tantárgyból emelt szintű érettségit tesztek.

De hol nézhetitek meg, a kiválasztott szakotokon előírás-e az emelt szintű érettségi? Ebben a dokumentumban az összes alap- és osztatlan szakot megtaláljátok képzési területenként, a képzések leírásánál látjátok, hogy milyen tantárgyból kell érettségit tenni, és kell-e emelt szinten vizsgázni.

Ahol azt a mondatot találjátok, hogy "az általános feltételek szerint", nézzétek meg az adott képzési terület bevezető részét, abban találjátok az érettségi követelményeket.

A 2018-as felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Felvételizők, figyelem! Ilyenek lesznek a központi ponthatárok 2018-ban

December 22-én elindult a 2018-as felvételi, negyvenegy alap- és osztatlan szakon pedig ismét előzetes ponthatárokat húztak meg. Gazdálkodási és menedzsment, nemzetközi tanulmányok, kommunikáció és médiatudomány, általános orvosi - többek között ilyen szakokon állapítottak meg előzetes ponthatárokat.

Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018

Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.