Felvételi pontszámítás: ki számít hátrányos helyzetű jelentkezőnek?

Ki kaphat többletpontot a 2018-as felvételin hátrányos helyzet alapján? Milyen dokumentumokkal kell bizonyítani a hátrányos helyzetet?

  • Eduline
Shutterstock

Önmagában az, hogy valaki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, még nem jelenti azt, hogy hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű, ezért önmagában még nem jár többletpont a 2018-as felvételin - hívja fel a jelentkezők figyelmét a Felvi.hu.

"A felsőoktatási felvételi eljárás során csak a jegyző vagy az illetékes gyámhatóság olyan igazolása, illetve határozata fogadható el, amelyben egyértelműen megállapításra kerül a jelentkező hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzete (tehát ha a határozat csak rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt állapít meg, akkor az nem fogadható el hátrányos helyzet igazolásaként)" - írják.

További fontos feltétel, hogy hátrányos helyzetnek a felvételi tájékoztató megjelenése és 2018. július 11. közötti valamely időtartamban kell fennállnia.

A 2018-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018

Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.