Jó hír a felvételizőknek: valami egészen új dolog jön 2017-től

Egyre több alap- és osztatlan szakon kötelező egy vagy két tantárgyból az emelt szintű érettségi - 2017-től azonban sokan felsőoktatási felvételi szakmai vizsgát is tehetnek helyette.

  • Eduline
Túry Gergely

A részleteket még nem hozták nyilvánosságra, a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendeletből az azonban kiderül: a 2017-es felvételin azok, akik emelt szintű érettségihez kötött szakra jelentkeznek, és az adott tantárgyból a kétszintű érettségi rendszer bevezetése előtti vizsgaeredménnyel, nemzetközi érettségi bizonyítvánnyal, valamelyik EGT-tagállamban szerzett érettségi vizsgaeredménnyel rendelkeznek, emelt szintű érettségi helyett felsőoktatási felvételi szakmai vizsgát is tehetnek.

A kormányrendelet alapján a vizsgáért ugyanúgy 50 többletpont jár majd, mint az emelt szintű érettségiért.

A vizsga tartalmilag alighanem az emelt szintű érettségiez hasonlít majd, ám a jogszabály alapján nem a középiskolák, hanem az egyetemek és főiskolák szervezik.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.