Több száz diák, tanár és szülő tiltakozik a szakmai érettségi kötelezővé tétele ellen - a változás az eduline olvasóit is megmozgatta.
Ahogy arról beszámoltunk, az idei az első végzős szakgimnáziumi évfolyam, amelynek kötelező szakmai tárgyból is érettségizni. A követelmények azonban csak tavaly év végén kerültek nyilvánosságra, ráadásul ez a plusz teher megnehezíti azoknak a diákoknak a dolgát, akik szakgimnáziumban tanulnak ugyan, de más irányban tanulnának tovább.
Idén érettségizők nyílt levelet és petíciót tettek közzé erről a problémáról - a petíciót több százan írták alá.
Cikkünkre rengeteg komment érkezett, ezek közül válogattunk.
Momentán van olyan elektros osztalyom, ahol akad pár humán beállítottságú srác, akinek esze ágában se volt az elektro érettségi, most meg emeltebb szinten lesz neki kötelező, amit eddig kettes szinten hozott... maradt, mert jo volt a suli, az osztály, meg mi is kibirhatoak voltunk... most emiatt lehet, hogy nem lesz érettségije? Persze, hogy szorong, és minden egyéb kijön rajta pszichoszomatikusan!
Annak kellene így vizsgázni, aki kitalálta. Sajnos manapság jellemző az ilyen. Kisérleti nyúlnak nézik az embereket. Ha nem sikerül, sincs felelős. "Csak" áldozatok.
Minden változtatást csak felmenő rendszerben lehetne bevezetni, az új intézkedés az éppen belépő évfolyamot érinthetné először.
Nagyon igazuk van, semmi gond sem lenne ezzel, ha a frissen belépő 9. évfolyamnak vezetnék be, nem pedig a végzősöknek rögtön, akik nemhogy az összetett vizsgára nem tudnak felkészülni, de a sok bepótolandó tananyag miatt a többi tantárgyra sem, tehát sokak elesnek a lehetőségtől, hogy egyetemre mehessenek.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
