Pénteken véget érnek a középszintű szóbeli érettségi vizsgák, ezzel lezárul a tavaszi érettségiszezon.
A mostani a 22. vizsgaidőszak volt a 2005-ben bevezetett új rendszerben, az érettségizők közül több mint 79 ezer végzős középiskolás szerezhet érettségi bizonyítványt. Rajtuk kívül még - a vizsgarendszer által nyújtott lehetőségekkel élve - mintegy 36 300 diák tett legalább egy vizsgatárgyból valamilyen fajta érettségit.
Az Oktatási Hivatal korábbi tájékoztatása szerint a matúra 3327 érettségi vizsgabizottság közreműködésével zajlott, 1172 helyszínen összesen mintegy 115 300 diák adott számot tudásáról.
A diákok együttesen mintegy 425 700 vizsgát tettek le. Érettségi bizonyítványukba és tanúsítványukba további 44 130 érettségi vizsgaeredmény kerül a már előzőleg megszerzett vizsgaeredményeik alapján – jelezték.
A mintegy 425 700 vizsga közül 42 400 volt emelt szintű, 383 300 pedig középszintű. Az emelt szintű vizsgák száma a tavalyihoz képest több mint 1200-zal, 3 százalékkal nőtt. A hivatal szerint ez a növekedés is - az előző években tapasztalható folyamatos emelkedés után - tükrözi a felsőoktatási felvételi feltételeinek változásait, az ott elvárt magasabb követelményeket.
A diákok választásai alapján ebben a vizsgaidőszakban - az idegen nyelven letett vizsgatárgyakat külön számolva - 157 tárgyból volt középszintű és 77 tárgyból emelt szintű érettségi vizsga.
A felsőoktatásba jelentkezőknek érdemes még a július 9-i határidőre figyelniük. Eddig lehet a hiányzó dokumentumokat pótolni, illetve az adatokat módosítani az idei felsőoktatási felvételi eljárásban.
A ponthatárokat július 23-án hozzák nyilvánosságra.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
