Az információszabadságról szóló törvényre hivatkozva betekintést kér az érettségi feladatokba egy német diák, aki éppen a vizsgára készül.
A münsteri Simon Schräder közérdekű adatigényléssel fordult az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi oktatási minisztériumhoz. Az április 14-én tartandó érettségi vizsga feladatait szeretné megismerni. A minisztérium közölte, hogy tanulmányozzák a beadványt - számolt be a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című lap csütörtökön az online kiadásában.
Szakértők szerint a tárca elutasítja az adatigénylést, az információs önrendelkezésről és az információszabadságról szóló törvénynek arra a szakaszára hivatkozva, amely szerint megtagadható az információ kiadása, ha a kért adat nyilvánossága veszélyeztetheti valamilyen közigazgatási hatósági eljárás végrehajtását. Erre utaltak a minisztériumnál is, rámutattak, hogy biztosítani kell a vizsgázók esélyegyenlőségét, és ezt veszélyeztetné a feladatok előzetes ismertetése - írta a FAZ.
Simon Schräder nem is számít a kérés teljesítésére. Érdemjegyei, iskolai előmenetele alapján nincs is szüksége erre. Inkább az érdekli, hogy a minisztérium miként reagál és hogyan érvel.
A 17 éves diák a Kérdezd az államot! című (fragdenstaat.de), közérdekű adatigénylések benyújtását elősegítő portált működtető civil szervezet - az Open Knowledge Foundation egyesület - támogatója. Arra számít, hogy az akció révén sokan tudomást szereznek a törvény létezéséről, és a jogszabály adta lehetőségekről.
"Minden érdeklődő polgár mélyebb betekintést nyerhet az állam működésébe, amit végül is az ő pénzéből finanszíroznak" - mondta az érettségire készülő tanuló.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
