Így tanulhattok egyetemen akkor is, ha a minimumponthatár alatt vagytok

Nincs annyi pontotok, hogy bekerüljetek valamelyik alap- vagy osztatlan szakra? Így tanulhattok egyetemen akkor is, ha a minimumponthatár alatt vagytok.

  • Eduline
pixabay

A felsőoktatási felvételiről szóló rendelet alapján a 2018-as felvételin 280 a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon. Aki ennél kevesebb pontot gyűjt, sem önköltséges, sem állami ösztöndíjas formában nem kezdheti el ezeket a képzéseket. Ezt a ponthatárt az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért és OKJ-s szakképesítésért kapott többletpontokkal együtt, de az egyéb eredményekért járó többletpontok nélkül kell elérni.

De mi van, ha nincs meg a 280 pont?

felsőoktatási szakképzések minimumponthatára alacsonyabb, mint az alap- és osztatlan szakoké. 2018-ban legalább 240 pontot kell összegyűjtenetek, ha állami ösztöndíjasként vagy önköltséges formában tanulnának tovább ilyen képzésen − a minimumponthatárt az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal, de a más jogcímen kapott pluszpontok nélkül kell elérni.

Hogyan tovább?

Egy felsőoktatási szakképzés jó választás lehet - többek között - azoknak, akiknek nincs elég pontjuk ahhoz, hogy bekerüljenek a kiválasztott BA- vagy BSc-képzésre. Ha először elvégeznek egy ilyen kétéves képzést, majd alapszakra jelentkeznek, a felsőoktatási szakképzés záróvizsgájáért (ha a szakiránynak megfelelően tanulnak tovább) pluszpontokat kaphatnak.

  • jeles záróvizsga eredmény alapján 32 többletpontot,
  • jó záróvizsga eredmény alapján 20 többletpontot,
  • közepes záróvizsga eredmény alapján 10 többletpontot
  •  A 2018-as felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

    Felvételizők, figyelem: itt az idei Pont Ott Parti összes helyszíne és programja

    Holnap este kiderül, kit melyik egyetemre vagy főiskolára vettek fel. Mutatjuk, hol izgulhattok együtt a ponthatárhúzáskor: itt az összes idei Pont Ott Parti. Budapest Ahogy arról már korábban beszámoltunk, a Rio Budapest (1117 Budapest, Hengermalom út 133.) lesz az idei fővárosi Pont Ott Parti helyszíne, a programok délután háromtól kezdődnek, a belépés ingyenesek.

     
    Hozzászólások

    A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

    A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

    A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

    A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

    A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

    Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

    Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

    A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.