Így pontozzák a biológiaérettségit: minden részlet egy helyen

Hogyan pontozzák a közép- és az emelt szintű biológiaérettségit? Megmutatjuk.

  • Eduline

Középszintű érettségi

A középszintű írásbeli vizsgán 100 vizsgapontot szerezhettek. A vizsgadolgozatot a szaktanár a központi javítási-értékelési útmutató alapján pontszámmal minősíti. A vizsgázó által elért dolgozatpontokat 1,25-tel szorozva kapjuk meg a vizsgapontok számát, pl. a dolgozatban szerzett 80 pont esetén 80 * 1,25 = 100 pont. Ha az így kiszámított vizsgapont nem egész szám, akkor a kerekítés szabályai alapján kell kerekíteni.

 

A szóbeli 50 pontot ér: az A feladatra (projektmunka vagy gyakorlati feladat) 20, a B feladatra (egy téma kifejtése) 25, a feleletek felépítésére, nyelvi kifejezőkészségre 5 pontot kaphatnak a vizsgázók.

Emelt szintű érettségi

Az emelt szintű első részében 8-10 feladatot kell megoldani, ezért legfeljebb 80 pontot kaphatnak a vizsgázók, míg a második rész, a választható "problémafeladat" 20 pontot ér.

A szóbeli vizsgán is sok pontot lehet szerezni, a felelettel maximum 50 pontot szerezhetnek a diákok.

Biológiaérettségi: feladatsorok és megoldások elsőként itt!

Ma reggel nyolctól tartják az emelt- és középszintű bioszérettségit. Az eduline percről percre követi a nap eseményeit: írunk a középszintű feladatlapról, szakértőket szólaltatunk meg, illetve a vizsga után jövünk a nem hivatalos megoldásokkal. A biológia érettségi nap támogatását köszönjük a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának!

Emelt szintű biológia érettségi felkészítő

Online képzés célja: Az előkészítő a 2018 májusi emelt szintű biológia érettségi írásbeli és szóbeli vizsgájára készít fel. | | Tudomány, szociológia, oktatás , Érettségi, nyelvvizsga , Érettségi felkészítők , Középiskola, érettségi felkészülés

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.