Vigyázat: már csak vasárnapig jelentkezhettek a 2015-ös felvételire

Február 15-ig jelentkezhettek a szeptemberben induló egyetemi és főiskolai képzésekre - íme, a legfontosabb tudnivalók.

  • Eduline
Shutterstock

Február 15., vagyis vasárnap éjfélig jelentkezhettek a 2015-ös felsőoktatási felvételire: a jelentkezést kizárólag elektronikusan, az e-felvételi rendszerén keresztül adhatjátok le, és február 23-ig kell hitelesítenetek postai úton vagy az ügyfélkapun keresztül.

Itt minden fontos információt megtaláltok a 2015-ös felvételiről, itt pedig a legfrissebb cikkeinket olvashatjátok.

A felvételin összesen öt szakot jelölhettek meg - ugyanannak a képzésnek az állami ösztöndíjas és önköltséges formája egynek számít -, a jelentkezés után a sorrendet egyszer, július 9-ig módosíthatjátok. Ez a határideje a személyes adatok módosításának és a dokumentumpótlásnak - például érettségi-bizonyítvány, nyelvvizsga - is.

Azt, hogyan kell pontosan kitölteni a felvételi lapot, ebben a cikkben lépésről lépésre megmutatjuk.

Az eljárási díj 9000 forint, ezért három szakot jelölhettek meg, a továbbiakért két-kétezer forintot kell fizetnetek. Az összeget a jelentkezési határidőig kell befizetnetek, erre alkalmas bankkártyával az e-felvételi rendszerében, vagy a saját bankotokon keresztül készpénz-átutalási megbízással, illetve online - ebben az esetben a befizetésről szóló igazolást is fel kell töltenetek az e-felvételi rendszerébe.

Azoknak, akik alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeznek, 500-ból minimum 280 pontot kell elérniük, az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért és OKJ-s szakképesítésért járó többletpontok beszámításával. Aki ennél kevesebb pontot szerez, állami ösztöndíjas és önköltséges képzésre sem kerülhet be. A felsőoktatási szakképzéseken 240 pont a minimum ponthatár, ezt az emelt szintűért járó többletpontokkal, de a más jogcímen járó többletpontok nélkül kell elérni. A mesterképzéseken 100-ból minimum 50 pontot kell szerezniük a felvételizőknek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Nem kell 18 évesen eldöntened, mi leszel, ha nagy leszel – három magyar diák mesélte el, hogyan jutottak be Amerika és Anglia legjobb egyetemeire

Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.