Február 15-ig jelentkezhettek a szeptemberben induló egyetemi és főiskolai képzésekre - íme, a legfontosabb tudnivalók.
Február 15., vagyis vasárnap éjfélig jelentkezhettek a 2015-ös felsőoktatási felvételire: a jelentkezést kizárólag elektronikusan, az e-felvételi rendszerén keresztül adhatjátok le, és február 23-ig kell hitelesítenetek postai úton vagy az ügyfélkapun keresztül.
Itt minden fontos információt megtaláltok a 2015-ös felvételiről, itt pedig a legfrissebb cikkeinket olvashatjátok.
A felvételin összesen öt szakot jelölhettek meg - ugyanannak a képzésnek az állami ösztöndíjas és önköltséges formája egynek számít -, a jelentkezés után a sorrendet egyszer, július 9-ig módosíthatjátok. Ez a határideje a személyes adatok módosításának és a dokumentumpótlásnak - például érettségi-bizonyítvány, nyelvvizsga - is.
Azt, hogyan kell pontosan kitölteni a felvételi lapot, ebben a cikkben lépésről lépésre megmutatjuk.
Az eljárási díj 9000 forint, ezért három szakot jelölhettek meg, a továbbiakért két-kétezer forintot kell fizetnetek. Az összeget a jelentkezési határidőig kell befizetnetek, erre alkalmas bankkártyával az e-felvételi rendszerében, vagy a saját bankotokon keresztül készpénz-átutalási megbízással, illetve online - ebben az esetben a befizetésről szóló igazolást is fel kell töltenetek az e-felvételi rendszerébe.
Azoknak, akik alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeznek, 500-ból minimum 280 pontot kell elérniük, az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért és OKJ-s szakképesítésért járó többletpontok beszámításával. Aki ennél kevesebb pontot szerez, állami ösztöndíjas és önköltséges képzésre sem kerülhet be. A felsőoktatási szakképzéseken 240 pont a minimum ponthatár, ezt az emelt szintűért járó többletpontokkal, de a más jogcímen járó többletpontok nélkül kell elérni. A mesterképzéseken 100-ból minimum 50 pontot kell szerezniük a felvételizőknek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
