Mit tehettek, ha a sorrendmódosítás után gondoltátok meg magatokat? Lehet már az első félévben szakot váltani? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Jelentkeztem egyetemre, de nem biztos, hogy az első helyen megjelölt helyre szeretnék menni. Olyat lehet, hogy esetleg beiratkozok és rögtön szakot is váltok karon belül?
Nem, az átvételi eljárás nem így működik. Általában legalább egy, de inkább két lezárt félévet kérnek ahhoz, hogy egyáltalán megpályázhassátok az adott szak felszabaduló helyeit, majd a tanulmányi eredményeitek alapján döntenek. Másrészt, bár egyeteme válogatja, de a legtöbb intézményben már májusban-júniusban le kell adni az átvételi kérelmet, és csak elvétve találni olyan egyetemet vagy főiskolát, ahol elég augusztusban jelentkezni, így ha meg is lenne az egy, illetve két lezárt félévetek, akkor is nehéz dolgotok lenne a megfelelő intézmény megtalálásával.
Sajnos a pótfelvételi sem lehet jó megoldás, ha ugyanis a mostani, általános felvételin bekerültök valahová, akkor nem vehettek részt a pótfelvételin - a jelentkezéseteket pedig a sorrendmódosítás határideje után már nem tudjátok törölni sem. Legközelebb keresztféléven jelentkezhettek újra, ekkor viszont jóval kevesebb szakot indítanak az egyetemek és főiskolák, mint amennyit az általános felvételi eljáráson szoktak. Ha mégsem vesznek fel, akkor természetesen ott a pótfelvételi.
Ha viszont úgyis a karon belül mozognátok, akkor érdemes lehet megnéznetek a két szak tantervét. Előfordulhat, hogy az első két félévben elég magas az átfedés a két szak között, ilyenkor ugyanis főleg alapozó tantárgyakat tanítanak. A szabadon választható tantárgyak közül is lehet, hogy felvehettek olyanokat, amelyek inkább a másik szakhoz állnak közel. Ha mindemellett a jegyeitekre is figyeltek, akkor két félév elteltével jó esélyekkel indultok az átvételi eljáráson.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
