Újabb vizsgák várnak a diákokra: holnap kezdődik az érettségi

Pénteken a nemzetiségi nyelv és irodalom tárgyak írásbeli vizsgáival megkezdődik a 2015/2016-os tanév őszi érettségi vizsgaidőszaka. November 20-ig 157 helyszínen 9042-en adnak számot tudásukról.

  • MTI
Túry Gergely

A vizsgaidőszak kezdete október 9. (első vizsganap), a vége november 20. (a középszintű szóbelik utolsó vizsganapja). Az emelt szintű szóbeli vizsgák november 5-től november 9-ig tartanak, a középszintű szóbeli vizsgák időszaka november 16-20. A pontos beosztást itt találjátok.

A diákok együttesen csaknem 11 100 vizsgát tesznek le, ebből mintegy 3200 emelt szintű, 7900 pedig középszintű.

Az elmúlt évi őszi vizsgaidőszakhoz képest az emelt szintű vizsgák száma 20 százalékkal, a középszintűeké 7 százalékkal nőtt.

A diákok választásai alapján ebben a vizsgaidőszakban - az idegen nyelven letett vizsgatárgyakat (például történelem, matematika valamely idegen nyelven) külön számolva - 58 tárgyból lesz középszintű és 39 tárgyból emelt szintű érettségi vizsga.

A 2011. évi május-júniusi érettségi vizsgaidőszak óta emelt szintű vizsgát csak azokból a vizsgatárgyakból lehet tenni, amelyek a felsőoktatási felvételi eljárás során érettségi pontot adó tárgyként figyelembe vehetők.

A jelentkezők - a megfelelő feltételek megléte esetén - ebben a vizsgaidőszakban rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló és javító érettségi vizsgára jelentkezhettek - írták.

A vizsgafajtákon belül a legnagyobb számban javító érettségi vizsgák lesznek majd (4500 vizsga, 40 százalék). Jelentős még a rendes érettségi vizsgák száma, több mint 2400 (22 százalék). A szintemelő vizsgák száma több mint 2100 (19 százalék), az ismétlő érettségi vizsgák aránya 14 százalék, a kiegészítő érettségi vizsgáké 4 százalék, a pótló vizsgáké pedig 1 százalék.

A vizsgatárgyak köre és az egyes tárgyak részletes követelményei nem változtak.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.