Pénteken a nemzetiségi nyelv és irodalom tárgyak írásbeli vizsgáival megkezdődik a 2015/2016-os tanév őszi érettségi vizsgaidőszaka. November 20-ig 157 helyszínen 9042-en adnak számot tudásukról.
A vizsgaidőszak kezdete október 9. (első vizsganap), a vége november 20. (a középszintű szóbelik utolsó vizsganapja). Az emelt szintű szóbeli vizsgák november 5-től november 9-ig tartanak, a középszintű szóbeli vizsgák időszaka november 16-20. A pontos beosztást itt találjátok.
A diákok együttesen csaknem 11 100 vizsgát tesznek le, ebből mintegy 3200 emelt szintű, 7900 pedig középszintű.
Az elmúlt évi őszi vizsgaidőszakhoz képest az emelt szintű vizsgák száma 20 százalékkal, a középszintűeké 7 százalékkal nőtt.
A diákok választásai alapján ebben a vizsgaidőszakban - az idegen nyelven letett vizsgatárgyakat (például történelem, matematika valamely idegen nyelven) külön számolva - 58 tárgyból lesz középszintű és 39 tárgyból emelt szintű érettségi vizsga.
A 2011. évi május-júniusi érettségi vizsgaidőszak óta emelt szintű vizsgát csak azokból a vizsgatárgyakból lehet tenni, amelyek a felsőoktatási felvételi eljárás során érettségi pontot adó tárgyként figyelembe vehetők.
A jelentkezők - a megfelelő feltételek megléte esetén - ebben a vizsgaidőszakban rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló és javító érettségi vizsgára jelentkezhettek - írták.
A vizsgafajtákon belül a legnagyobb számban javító érettségi vizsgák lesznek majd (4500 vizsga, 40 százalék). Jelentős még a rendes érettségi vizsgák száma, több mint 2400 (22 százalék). A szintemelő vizsgák száma több mint 2100 (19 százalék), az ismétlő érettségi vizsgák aránya 14 százalék, a kiegészítő érettségi vizsgáké 4 százalék, a pótló vizsgáké pedig 1 százalék.
A vizsgatárgyak köre és az egyes tárgyak részletes követelményei nem változtak.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
