Őrizetbe vettek kedden Romániában egy iskolaigazgatót, akit az ügyészek azzal gyanúsítanak, hogy "tömeges csalást"...
Őrizetbe vettek kedden Romániában egy iskolaigazgatót, akit az ügyészek azzal gyanúsítanak, hogy "tömeges csalást" szervezett az érettségiző diákoknak, hogy ez utóbbiak sikeresen vizsgázhassanak.
A vádhatóság szerint Costica Varzaru, a bukaresti Dimitrie Bolintineanu iskola volt igazgatónője az általa irányított iskolában érettségiző diákoktól összesen 10 ezer lejt (662 ezer forintot) gyűjtött, s ennek fejében megígérte, hogy olyan felügyelő tanárok lesznek a vizsgateremben, akik megengedik a puskázást.
A Mediafax hírügynökség értesülései szerint a nyomozásban a Román Hírszerző Szolgálat is részt vett, a titkosszolgálat munkatársai az iskola tanári szobájába lehallgató készülékeket helyeztek el, rögzítették a pedagógusok közötti beszélgetéseket, amelyeket bizonyítékként akarnak felhasználni az igazgatónő ellen.
A nyomozók a hétfői román nyelv és irodalom vizsga alkalmából a diákokat is megmotozták, a vizsgáról való kijövetelkor többüknél olyan lapokat találtak, amelyeken a feladott tételek kidolgozása szerepelt. A bukaresti tanfelügyelőség menesztette az iskola vezetőségét, és lecserélte a teljes vizsgáztató bizottságot.
Remus Pricopie oktatási miniszter kedden bejelentette, hogy a legsúlyosabb rendellenesség a bukaresti iskolánál történt, országszerte csaknem száz diákot zártak ki a vizsgáról csalási kísérlet miatt.
Romániában két éve szigorították meg az érettségi lebonyolítását. A vizsgatermeket bekamerázták, hogy így szorítsák vissza a csalásokat. Ennek nyomán látványosan romlott a sikeresen vizsgázó diákok aránya, így 2011-ben és 2012-ben a diákok mintegy 45 százaléka szerzett érettségi diplomát a korábbi években jegyzett 80-90 százalékos sikerarányhoz képest.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
