Érdemes-e "eldobni" az előrehozott érettségi eredményét? Mi történik, ha nem mentek el a szóbelire, vagy megbuktok a vizsgán? Utánajártunk.
Rosszul sikerült az előrehozott érettségim írásbelije. Mi történik, ha nem megyek el a szóbelire?
Ha önhibátokon kívül maradtok le az érettségiről (akár az írásbeli, akár a szóbeli részéről), akkor pótló vizsgát tehettek. Ha direkt nem jelentetek meg a szóbelin, javítóvizsgát kell tenni. A javítóvizsgán az egész érettségit meg kell ismételnetek, nem csak a szóbeli részét.
Ha egy nem kötelező vizsgatárgy (például informatika) előrehozott érettségijén nem jelentek meg, esetleg megbuktok, ebből a vizsgatárgyból a rendes érettségi vizsgaidőszakban (vagyis a 12. év végén) javító vagy pótló írásbelit és szóbelit tehettek. Ez nem kötelező, a rendes érettségi időszakban egy másik tárgyból is tehettek kötelezően választott (ötödik) tárgyként érettségi vizsgát - például az informatika helyett választhattok egy természettudományos tárgyat vagy nyelvet, esetleg bármilyen más tárgyat, amely jól jön a továbbtanuláshoz. Bővebb, hivatalos tájékoztatást itt találtok.
Lehet-e ősszel javítani?
Nem lehet. Változtak az előrehozott érettségi szabályai, javító- vagy pótló vizsgát csak a saját érettségi időszakotokban, tehát a 12. év végén tehettek.
Ősszel egyébként sem lehet előrehozott érettségit tenni, kivételt csak a szintemelő vizsgák jelentenek: ha már rendelkeztek egy középszintű érettségivel az adott tárgyból, akkor ősszel és tavasszal is jelentkezhettek az emelt szintű érettségire. A változásokról szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok.
Lesz valami nyoma annak, ha most megbukok?
Emiatt nem kell aggódni, az érettségi bizonyítványba minden esetben a javító- vagy a pótlóvizsga eredménye kerül be, tehát ha sikerül kijavítonotok az idei eredményt, akkor nyoma sem lesz az idei fiaskónak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
