Nagyon sok diák jelentkezett idén a pedagógusképzések valamelyikére, nem volt ez máshogy Nyíregyházán sem, ahol összesen 14,5%-al nőtt a felvett diákok száma. 2017-es felvételi eljárásban a Nyíregyházi Egyetemre összesen 1139 fő nyert felvételt.
Az egyetem közleménye szerint az előző évhez képest mintegy 21%-kal növelte az intézmény az osztatlan tanárképzésre felvett hallgatók létszámát, az újonnan meghirdetett óvodapedagógus alapképzési szak bevezetésével pedig – a mesterszakos létszám visszaesésével együtt is – a pedagógusképzés összességében mintegy 14.5%-os eredményezett.
2017-ben az intézményben a legnépszerűbb szak az óvodapedagógus volt, összesen 128 fő nyert felvételt.
Ezen felül három további sikeres alapképzési szakot lehet kiemelni: a programtervező informatikus szakra 72, a gazdálkodási és menedzsment, valamint a sport- és rekreációszervezés alapképzési szakokra 71-71 fő nyert felvételt. Nagy létszámmal indul az új közösségszervezés alapképzési szak is, 46 fő nyert felvételt a meghirdetett szakirányokra.
A különösen népszerű osztatlan tanári szakok ebben az évben: a testnevelő tanár, a történelem tanár és állampolgári ismeretek tanára, az angol nyelv és kultúra tanár, ezt követi a magyartanár, a földrajztanár és ének-zene tanár. A tanári mesterképzésben az angol nyelv és kultúra tanára után az informatikatanár, és matematikatanár mutatkozott a legnépszerűbbnek, de kiemelkedik mutatójával a mérnöktanár szak is.
Kik jelentkezhetnek a 2017-es pótfelvételire?
Jelentkezhetnek-e azok a diákok a pótfelvételire, akik tegnap este bejutottak egy képzésre, de nem szeretnétek oda beiratkozni? Néhány napon belül elindul a 2017-es pótfelvételi, amely jó lehetőség azoknak, akik a "sima" felvételin egyetlen szakra és egyetemre sem kerültek be.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
