50–130 ezer forint - ennyivel kell többet fizetni, ha valaki magyar helyett angolul, németül vagy franciául szeretne...
50–130 ezer forint - ennyivel kell többet fizetni, ha valaki magyar helyett angolul, németül vagy franciául szeretne szakmai tárgyakat tanulni. A Budapesti Corvinus Egyetem gazdálkodási és menedzsment, valamint nemzetközi gazdálkodás szakán az angol nyelvű képzés például 350 ezer, míg a magyar nyelvű 295 ezer forintba kerül.
Az angol és német nyelvű képzésért ugyanennyit kell fizetni a Budapesti Gazdasági Főiskola kereskedelem és marketing, nemzetközi gazdálkodás, turizmus-vendéglátás, valamint pénzügy és számvitel alapszakán – itt a magyar nyelvű képzés valamivel kevesebbe, 216 ezer forintba kerül.
Előfordul, hogy az idegen nyelvű képzésekért kiugróan többet kérnek egy-egy intézményben, mint a magyar nyelvűekért. A Kodolányi János Főiskola angol nyelvű, jazzhangszeres és jazzének szakokja például 728 ezer forintba kerülnek félévenként – majdnem négyszer annyiba, mint ha valaki magyarul végezné ugyanezeket a képzéseket.
Az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola angol nyelvű képzésein 730 ezer forintot kérnek el egy félévért pénzügy, valamint gazdálkodási és menedzsment szakon – itt magyar nyelven is ugyanennyiért tanulhatnak a nappali tagozatos hallgatók.
Idegen nyelvű képzésért a Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karán kell a legkevesebbet fizetni szeptembertől: a gazdálkodási és menedzsment szak német és magyar nyelven is 150 ezer forintba kerül szemeszterenként. A veszprémi Pannon Egyetem turizmus-vendéglátás szakán az angol nyelvű képzésért 190 ezer, míg a magyar nyelvűért 150 ezer forintot kell fizetni.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
