Holnap kerül sor az ágazati és ágazaton kívüli szakmai érettségi vizsgákra.
Holnap reggel nyolctól a szakgimisek kötelező jelleggel érettségit tesznek egy szakmai tárgyból. Hogy ki, miből vizsgázik, az attól függ, milyen szakirányú szakgimnáziumi képzésben vett részt (egészségügy, faipar, földmérés, gépészet, informatika, stb.).
A középszintű szakmai érettségik megoldásait itt nézhetitek meg, az emelt szintűt pedig itt.
A holnapi vizsgák idéntől kötelezőek, és nagyjából 30 ezer végzőst érint az új szabályozás. Ez ellen hónapok óta tiltakoznak, de nem sikerült elérniük a kormánynál, hogy enyhítsenek a szabályokon.
A tiltakozók szerint az első probléma a kötelező jellegből fakad. A szakgimis végzősök nem dönthetik el, hogy ötödik vizsgatárgyként mit választanak. Így aztán, ha valaki informatikai szakgimibe jár, de orvosira menne továbbtanulni, legalább hat tárgyból kell vizsgáznia, mert a számára már teljesen felesleges informatikai ismeretek szakmai tárgyból is érettségiznie kell, és nyilván az orvosihoz szükséges biológiából, kémiából.
Érettségizők ezrei járnak rosszul a szigorítással, hiába tiltakoztak hónapokig
Több tízezer végzős szakgimnazista előtt a megszokottnál jóval nehezebb érettségi szezon áll - ők az elsők, akik egy jogszabály-módosítás miatt nem dönthetnek arról, hogy a magyar, a matematika, a történelem és az idegen nyelv mellett miből tesznek érettségit. Ettől az évtől kötelező komplex szakmai vizsgát tenniük. Több ezren tiltakoztak a szigorítás ellen, hiába.
A másik probléma abból fakad, hogy későn ismerhették meg a vizsgák pontos anyagait. A kormány azzal érvelt korábban, hogy 2011-ben már lehetett tudni, hogy az akkori kilencedikeseknek majd kötelező lesz a szakmai érettségi. Ez valóban így van, azonban a komplex szakmai érettségi követelményeit mindössze tavaly év végén sikerült nyilvánosságra hozni, így négy év helyett valamivel több, mint négy hónapjuk maradt a diákoknak a felkészülésre.
Ha a fenti nehézségek még nem lennének elegek ahhoz, hogy joggal tartsanak a holnapi naptól a diákok, még itt van annak a tíz szakgimisnek a nyílt levele, amiben arról számolnak be, hogy rengeteg szakmai órájuk maradt el az utóbbi években a tanárhiány miatt.
Ha te is szakmai érettségit teszel, várjuk a véleményedet a vizsgáról az [email protected] címre.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
