Ők már biztosan nem kerülnek be a felsőoktatásba 2016-ban

Milyen lesz a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon jövőre?

  • Eduline
Shutterstock

Az érettségim nem sikerült túl jól, ezért újra szeretnék próbálkozni, utána pedig felvételiznék is egyetemre 2016-ban. Mi az a limit, amit mindenképpen el kell érnem?

2016-ban az alap- és osztatlan szakokon 300 lesz a minimumponthatár - ezt az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért és OKJ-s szakképesítésért járó többletpontokkal, de a más jogcímen járó többletpontok nélkül kell elérni. A felsőoktatási szakképzésre jelentkezőknek legalább 260 pontot kell majd gyűjteniük az emelt szintű érettségiért járó pontokkal együtt, de más többletpontok nélkül.

2016 után elvileg nem emelkedik tovább a minimumponthatár - az idei felvételin 280, illetve 240 pontot kellett elérniük a felvételizőknek.

A jövő évi felvételin további újdonság lesz, hogy osztott mesterképzésre csak komplex, középfokú (B2) általános nyelvvizsgával lehet majd bekerülni. Ezt a követelményt 2020-tól az alap- és osztatlan szakokra is kiterjesztik: a részleteket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.