Ők már biztosan nem kerülnek be a felsőoktatásba 2016-ban

Milyen lesz a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon jövőre?

  • Eduline
Shutterstock

Az érettségim nem sikerült túl jól, ezért újra szeretnék próbálkozni, utána pedig felvételiznék is egyetemre 2016-ban. Mi az a limit, amit mindenképpen el kell érnem?

2016-ban az alap- és osztatlan szakokon 300 lesz a minimumponthatár - ezt az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért és OKJ-s szakképesítésért járó többletpontokkal, de a más jogcímen járó többletpontok nélkül kell elérni. A felsőoktatási szakképzésre jelentkezőknek legalább 260 pontot kell majd gyűjteniük az emelt szintű érettségiért járó pontokkal együtt, de más többletpontok nélkül.

2016 után elvileg nem emelkedik tovább a minimumponthatár - az idei felvételin 280, illetve 240 pontot kellett elérniük a felvételizőknek.

A jövő évi felvételin további újdonság lesz, hogy osztott mesterképzésre csak komplex, középfokú (B2) általános nyelvvizsgával lehet majd bekerülni. Ezt a követelményt 2020-tól az alap- és osztatlan szakokra is kiterjesztik: a részleteket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.