Vonják vissza a felsőoktatásban felvehető hallgatói létszámkeretről szóló határozatát - kéri az ombudsman a kormánytól.
Vonják vissza a felsőoktatásban felvehető hallgatói létszámkeretről szóló határozatát - kéri az ombudsman a kormánytól. Szabó Máté az Alkotmánybíróság egy határozatára is hivatkozva azt kifogásolja, hogy a létszámkeretet nem a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően állapították meg.
Az alapvető jogok biztosa panaszbeadványhoz kapcsolódva, 2012 júniusában hivatalból indított vizsgálatot a felsőoktatási intézményekbe felvehető hallgatók létszámkeretének nagyarányú csökkentése miatt. A vizsgálat feltárta, hogy a kormány nem tartotta be a jelenleg hatályos felsőoktatási törvény rendelkezéseit, a létszámkeret előző évhez viszonyított plusz-mínusz 10 százalékos változást engedélyező, illetve korlátozó szabályát. Ezt az ombudsman kérdésére az oktatásért felelős államtitkár is elismerte, ugyanakkor a kormány stratégiai céljainak megvalósítására hivatkozott.
"Az Alaptörvény külön is rögzíti, hogy a jogszabályok mindenkire, így az állami szervekre nézve is kötelezőek. A szakmapolitikai-stratégiai környezetet meghatározó tényezők, illetve iránymutatások, célkitűzések megvalósítása során az állami szerveknek mindvégig a jogszabályok adta keretek közt kell eljárniuk. Az Alkotmánybíróság a hallgatói létszámkeretre vonatkozó szabályozás kapcsán, hasonló kérdésben kifejtett határozata az olyan jogalkotást törvénysértőnek tekinti, amikor nem a megalkotására felhatalmazó jogszabály rendelkezéseinek megfelelően határozzák meg egy alacsonyabb szintű norma tartalmát" - áll az ombudsmani hivatal közle,émyében.
Mindezek alapján állapította meg az alapvető jogok biztosa, hogy a felsőoktatásról szóló törvény garanciális előírásai nem teljesültek a kormányhatározat megalkotása során, ami a jogállamiság, valamint a jogbiztonság elvével és ezen keresztül a művelődéshez való joggal összefüggő visszásságokat okozott.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
