Az óvodapedagógus volt a legnépszerűbb szak a Nyíregyházi Egyetemen, ahová összesen 1088 felvételiző került be.
A Nyíregyházi Egyetem óvodapedagógus képzésére 108-an, a gazdálkodási és menedzsment szakra 81-en, a programtervező informatikus alapképzésre 77-en jutottak be.
A mérnöki területen a gépészmérnöki és mezőgazdasági mérnöki szakok teljesítettek kiemelkedően: a gépészmérnöki alapképzési szakra felvettek száma megkétszereződött az előző évhez képest, a mezőgazdasági mérnöki szakra felvettek száma 25 százalékkal nőtt.
Itt a teljes lista: a 2018-as felvételi összes ponthatára
Este nyolckor nyilvánosságra hozták a 2018-as felvételi ponthatárait, amelyet már az Eduline-on is böngészhettek. Az idén több mint 107 ezer diák jelentkezett egyetemre és főiskolára, a legtöbben, mintegy 73 ezren alapképzésre adtak be kérelmet. Mesterképzésre több mint 18 ezren jelentkeztek, osztatlan képzésre mintegy 11 600-an, felsőoktatási szakképzésre pedig 4800-an felvételiztek.
Az osztatlan tanári szakok közül a testnevelő tanár, történelem tanár és állampolgári ismeretek tanára, angol nyelv és kultúra tanára szakok voltak a legkeresettebbek.
A mesteszakok közül 24 hallgatóval indul az új, közgazdásztanár szak, ezt követően a matematikatanár, angol nyelv és kultúra tanára, valamint a magyartanár szak mutatkozott a legnépszerűbbnek - mondta Ferencziné dr. Ács Ildikó, a Nyíregyházi Egyetem oktatási rektorhelyettese.
Itt a lista: ezeken az alap- és osztatlan szakokon szereztek a legtöbben állami ösztöndíjas helyet
Mérnökinformatikus, gépészmérnöki, programtervező informatikus: ezekre az alapszakokon szerzett nappali tagozatos, állami ösztöndíjas férőhelyet a legtöbb jelentkező. Este nyolckor nyilvánosságra hozták a 2018-as felvételi ponthatárait, fél kilenckor pedig az oktatási államtitkár is kiállt a budapesti Pont Ott Parti színpadára, és ismertette az idei felvételi eredményeket.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
