Az óvodapedagógus volt a legnépszerűbb szak a Nyíregyházi Egyetemen, ahová összesen 1088 felvételiző került be.
A Nyíregyházi Egyetem óvodapedagógus képzésére 108-an, a gazdálkodási és menedzsment szakra 81-en, a programtervező informatikus alapképzésre 77-en jutottak be.
A mérnöki területen a gépészmérnöki és mezőgazdasági mérnöki szakok teljesítettek kiemelkedően: a gépészmérnöki alapképzési szakra felvettek száma megkétszereződött az előző évhez képest, a mezőgazdasági mérnöki szakra felvettek száma 25 százalékkal nőtt.
Itt a teljes lista: a 2018-as felvételi összes ponthatára
Este nyolckor nyilvánosságra hozták a 2018-as felvételi ponthatárait, amelyet már az Eduline-on is böngészhettek. Az idén több mint 107 ezer diák jelentkezett egyetemre és főiskolára, a legtöbben, mintegy 73 ezren alapképzésre adtak be kérelmet. Mesterképzésre több mint 18 ezren jelentkeztek, osztatlan képzésre mintegy 11 600-an, felsőoktatási szakképzésre pedig 4800-an felvételiztek.
Az osztatlan tanári szakok közül a testnevelő tanár, történelem tanár és állampolgári ismeretek tanára, angol nyelv és kultúra tanára szakok voltak a legkeresettebbek.
A mesteszakok közül 24 hallgatóval indul az új, közgazdásztanár szak, ezt követően a matematikatanár, angol nyelv és kultúra tanára, valamint a magyartanár szak mutatkozott a legnépszerűbbnek - mondta Ferencziné dr. Ács Ildikó, a Nyíregyházi Egyetem oktatási rektorhelyettese.
Itt a lista: ezeken az alap- és osztatlan szakokon szereztek a legtöbben állami ösztöndíjas helyet
Mérnökinformatikus, gépészmérnöki, programtervező informatikus: ezekre az alapszakokon szerzett nappali tagozatos, állami ösztöndíjas férőhelyet a legtöbb jelentkező. Este nyolckor nyilvánosságra hozták a 2018-as felvételi ponthatárait, fél kilenckor pedig az oktatási államtitkár is kiállt a budapesti Pont Ott Parti színpadára, és ismertette az idei felvételi eredményeket.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
