Mire számítson az, aki németből érettségizik? Mennyi ideje lesz az egyes feladattípusokra, és milyen segédeszközöket használhat? Erre kerestük a választ.
A középszintű német írásbeli vizsga összesen 180 perces, és 117 pont szerezhető ez alatt az idő alatt. A középszintű szóbeli 15 perces, és 33 pontot ér.
Középszinten az olvasott szöveg értésére 60 percet kaptok, ahogy az íráskészséget mérő feladatokra is. A nyelvhelyesség a hallott szövegértésre 30-30 perc jut. A vizsga felénél tarthattok egy 15 perces pihenőt.
Ilyen feladatokat kapnak a diákok a 2017-es angolérettségin
Május 11-én több tízezren érettségiznek majd angolból - utánajártunk, milyen feladattípusokra számíthattok, és milyenek a pontozás szabályai. Hány pontot szerezhettek az írásbelin? A középszintű angolérettségi írásbelije 180 perces, a négy feladatlap megoldásával maximum 117 pontot szerezhettek. Az olvasott szöveg értését mérő rész 60 perces, a nyelvhelyességi feladatsorra 30, a hallott szöveg értését ellenőrző feladatok megoldására szintén 30, az íráskészség rész kidolgozására 60 percet kaptok.
Az emelt szintű írásbeli vizsgára 240 percetek lesz 120 pontért, a szóbelire 20 perc 30 pontért.
Az olvasott szöveg értése az első feladat 70 pontért, míg a nyelvhelyességre 50 pont jár. A hallott szöveg értése 30, az íráskészség pedig 90 pontot ér. Félidőben itt is tartanak egy 15 perces szünetet.
Nyomtatott szótárt csak az íráskészség feladattípusnál használhattok.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat vagy csatlakozzatok az érettségizők Facebook-közösségéhez. Az érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
