Felvételi: nem mindenki kap többletpontot az OKJ-s végzettségért

Ha van OKJ-s végzettségetek, valószínűleg többletpontot kaptok érte az egyetemi felvételin. Azonban az OKJ-bizonyítvány megszerzésén túl más feltételeknek is meg kell felelni ahhoz, hogy az a 32 többletpont biztosan a tiétek legyen.

  • Eduline

Nem mindegy, hogy milyen OKJ szakképesítéssel rendelkeztek. Ha már megvan a bizonyítványotok, nem árt ellenőrizni a feltételeket.

Az Felvi szerint az OKJ alapján adható többletpont több tényezőtől is függ:

  • 54-es vagy 55-ös szakmaszámú szakképesítésnek kell lennie,
  • szakirányú továbbtanulás esetén adható többletpont,
  • ha a képzési terület intézményei úgy döntöttek, többletponttal honorálják az adott végzettséget.

Vagyis ha az E-felvételiben a Többletpontok menüpontban a legördülő szakképesítések között nem találjátok az általatok végzett szakképesítés nevét, akkor ennek oka az előző pontok egyike lehet. Sajnos olyan is előfordulhat, hogy megfelelő számú és szakirányú OKJ-ról van szó, azonban a képzési terület intézményei úgy döntenek, hogy nem jár érte többletpont. Ezekről a kivételekről itt olvashattok.

A részletes információkról, mint például hogy mi számít megfelelő szintnek, mit jelent a szakirányú továbbtanulás, a felvételi tájékoztató Szakképesítés című fejezetében olvashattok.

A 2018-as felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Hány többletpontot ér az OKJ-s képzés a felvételin?

Hány pont jár az egyetemi-főiskolai felvételin az OKJ-s szakképesítésért? Felvételizők, figyelem, fontos kérdésre válaszolunk. A pontszámítási szabályok alapján 32 többletpontot lehet szerezni OKJ-s végzettséggel, de több feltételnek meg kell felelni.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.