Az elmúlt évekhez hasonlóan az utolsó héten jelentkezik a felsőoktatási képzésre felvételizők többsége. Az Oktatási Hivatal (OH) felsőoktatási elnökhelyettese az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában arról is beszélt, hogy a felvi.hu oldalon most hétfőn és kedden volt a "csúcs".
Stéger Csillát annak kapcsán kérdezték, hogy éjfélig lehet jelentkezni a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre.
Az OH elnökhelyettese elmondta: sokan az utolsó napokban zárják le a jelentkezéseiket, és a zárónapon is rohamra számítanak. Kiemelte: minden a felvi.hu oldalon követhető, a honlapon az összes felsőoktatási intézmény képzése szerepel, az is, hogy azokat milyen munkarendben, finanszírozási formában indítják el. Emellett a felvételi eljárásról is megtalálható minden információ, például, hogy mire adnak pontot, és mit mikor kell benyújtani.
Stéger Csilla kitért arra is, fontos, hogy minden dokumentumot - köztük a 11. és 12. évfolyamos bizonyítványokat is feltöltsék az oldalra, ugyanis az eljárás során a legkedvezőbb pontszámítást veszik majd figyelembe.
Felhívta a figyelmet továbbá a megjelölt képzések sorrendjének fontosságára is. Ugyanis, ha például valaki mindenhol elérte a ponthatárt, az elsőként megjelölt helyre kerül majd be. Ezen a sorrenden egyszer lehet majd még módosítani - tette hozzá.
Később is lehet még pluszpontot szerezni a nyelvvizsgával, ha annak eredménye július 12-ig megérkezik - fejtette ki a műsorban a hivatal elnökhelyettese.
A jelentkezéseket kizárólag a honlapról elérhető e-felvételirendszerén keresztül lehet benyújtani, legkésőbb szerda éjfélig. Ennek a határidőnek a lejártáig kell elvégezniük a felvételizőknek a személyes és kötelező adataik rögzítését, a kiválasztott szakok megjelölését és a szükséges, már rendelkezésre álló dokumentumok feltöltését.
Február 20-áig kell hitelesíteni a jelentkezéseket az Ügyfélkapun keresztül vagy az e-felvételi felületéről kinyomtatott és aláírt hitelesítő adatlap postára adásával (cím: Oktatási Hivatal, 1380 Budapest, Pf. 1190).
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
