Reagált a szakmai érettségiről szóló olvasói véleményekre a Nemzetgazdasági Minisztérium, azt írják, 36 vizsgatárgy közül mindössze hárommal kapcsolatban tettek észrevételt érettségizők.
Miután a diákok idén először tettek ágazati szakmai érettségit, a Nemzetgazdasági Minisztérium mindent megtett a nyugodt légkör megteremtése, valamint a vizsgák zavartalan lebonyolítása érdekében. Az új ágazati szakmai érettségi vizsga a 2013-ban kiadott és bevezetett szakképzési kerettantervek tananyagára épült, a vizsgatárgyak emelt- és középszintű írásbeli mintafeladatai és a szóbeli mintatételek elérhetők voltak. Miután új vizsgatárgy bevezetése történt meg, különösen fontos a véleményekre, észrevételekre odafigyelni, azokat összegezni. A 36 vizsgatárgyból, 3 vizsgatárgy esetében tettek eddig észrevételt, ezeknél jelenleg folyik a tételkészítő bizottságok szakmai álláspontjának kialakítása. A tárca illetékes szakterülete az érettségi tapasztalatainak feldolgozását megkezdte, a bizottságok tevékenységének értékelése után pedig haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket
- írja a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, rengeteg olvasói levelet kaptunk a szakmai érettségi vizsgákról. Egy édesanya például azt írta, fia iskolájában az érettségi pillanatáig nem tudták sem a tanárok, sem a diákok, mi lesz a követelmény. "Olyannyira nem tudták a tanárok sem, hogy mi lesz a követelmény, hogy tanácsolni sem tudtak a gyerekeknek, mi lesz benne az érettségiben és mi nem" - írta.
Talán öt kettes lett az osztályból, a többi egyes - siralmas eredmények a szakmai érettségin?
Több szakgimnáziumban siralmas eredmények születettek az idén kötelezővé vált szakmai érettségin - legalábbis ez derül ki az eduline-hoz érkező olvasói levelekből. A hivatalos, összesített eredményekre még várni kell. Pénteken jelentettük meg annak az édesanyának a levelét, aki arra panaszkodott, hogy a fia osztályában a legjobb szakmai érettségi dolgozat 42 százalékos lett, a többi végzős ennél rosszabb eredményeket ért el - a szülő szerint a siralmas eredményről elsősorban nem a diákok tehetnek.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
