Csütörtök délután írják a közép- és emelt szintű földrajzérettségit a vizsgázók. Itt olvashatjátok a pontozási szabályokat, a vizsga időtartamát, és azt, hogy milyen feladatokra számíthattok.
Közép- és emelt szinten is 100 pont szerezhető az írásbeli vizsgán, 50 pont pedig a szóbelin. A középszintű írásbeli 120 perces, a diákoknak két feladatsort kell megoldaniuk 20, illetve 100 perc alatt. A feladatok között topográfiai, valamint földrajzi ismeretek és képességek meglétét vizsgáló tételek szerepelnek - a kérdések 45 százaléka földrajzi-környezeti tudásra épít, 15 százalékuk a topográfiai ismereteket ellenőrzi, míg a teszt 40 százaléka gyakorlati jellegű kérdésekből áll.
A középszintű írásbeli első részéhez nem használhattok semmilyen segédeszközt. A második részénél már elővehetitek a zsebszámológépet, körzőt, vonalzót, illetve a földrajzi atlaszt, amelyet érdemes a vizsga előtt átlapoznotok, hogy tudjátok, mit hol találtok benne.
| Így készülhettek fel a földrajzérettségire |
Az elmúlt évek középszintű feladatsorai és megoldásai Az elmúlt évek emelt szintű feladatsorai és megoldásai |
Az emelt szintű érettségi 240 perces, a földrajzi-környezeti ismeretanyag 50, a topográfiai ismeretek 20, a gyakorlati jellegű feladatok 30 százalékot tesznek ki, tehát a középszintű vizsgához képest valamivel több elméleti, és kevesebb gyakorlati tudást kérnek számon.
Az emelt szinten vizsgázók az írásbelin nem használhatnak atlaszt, a szóbelin viszont igen. Írásbelire szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas számológépet, körzőt és vonalzót vigyetek.
| Feladatsorok és megoldások az eduline-on |
Az eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, iratkozzatok fel hírlevelünkre, vagy lájkoljátok Facebook-oldalunkat. Az érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
