Mikor jár többletpont az emelt szintű érettségiért? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Van már egy felsőfokú nyelvvizsgám angolból, de úgy tudom, az emelt szintű érettségiért több pont jár. Arra gondoltam, megcsinálom, hátha jobban járok vele. Akkor is kapok érte többletpontot, ha biológia szakra akarok felvételizni?
A felsőfokú nyelvvizsgáért 40 pont, az emelt szintű érettségiért pedig 50 pont jár. De az emelt érettségiért csak abban az esetben kaptok többletpontot, ha az adott szakon az adott tantárgy kötelező vagy szabadon választható. Biológia szakra például az angol nem választható tantárgy, így az emelt érettségiért nem járna többletpont.
Azt, hogy mely szakokon milyen tárgyak lesznek kötelezőek vagy választhatóak a 2016-os felvételin, itt nézhetitek meg.
A többletponthoz emellett legalább 45 százalékos eredményt kell elérnetek. Tantárgyként 50, maximum 100 többletpont jár. Az érettségi és a felvételi kapcsolatáról szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok, a 2016-os pontszámítási szabályokat pedig itt találjátok.
| Hasznos infók |
A pontszámítási kalkulátor segítségetekre lehet, azt itt találjátok. A 2015-ös felvételi ponthatárok is támpontot adhatnak, itt nézhetitek meg őket. A 2016-os felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket innen elérhetőek. A 41 szak listáját, amelyen központi ponthatárt húztak, itt találjátok. |
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
