Mennyiért lehet lakást bérelni Budapesten és a vidéki egyetemvárosokban?

Budapesten a 60 ezer forintos bérleti díjú téglalakások a legkeresettebbek, míg a keleti országrészben a legtöbben a...

  • Eduline
Panellakás 60 ezerért havonta. A lényeg, hogy közel legyen az egyetemhez
Fazekas István

Budapesten a 60 ezer forintos bérleti díjú téglalakások a legkeresettebbek, míg a keleti országrészben a legtöbben a 40, illetve 50 ezer forintos bérleti díjért kínált téglalakások közül válogattak – írja a portfolio.hu.

Az elsőéves egyetemisták rohama évről évre lökést ad az albérleti piacnak – mondta a portálnak az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója, aki szerint a téglalakások átlagos havi bérleti díja 2012 első félévében magasabb volt, mint 2011-ben, de még így is elmarad a válság előtti szinttől.

A fővárosban 60 ezer forintért 25 és 65 négyzetméter közötti lakásokat lehet bérbe venni. Szintén keresettek a 80 ezer forint körüli bérleti díjért kínált téglalakások, amelyek közül a legtöbb 60 négyzetméteres.

A panellakások esetében a fővárosban szintén a 60 ezer forintos havi díjú kiadó lakások vonzották a legtöbb érdeklődőt, ezek főleg 50 négyzetméteres lakások. Vidéken, mind a keleti, mind a nyugati országrészben a 40 ezer körüli panellakások iránt mutatkozott a legélénkebb kereslet.

Az egyetemisták legfontosabb szempontja az ár mellett az elhelyezkedés – a vidéki városokban az egyetemektől, főiskoláktól való távolság a döntő, míg Budapesten a fő közlekedési vonalak közelsége.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.