Ilyenek lesznek a 2012-es ponthatárok: ezekre a szakokra a legnehezebb bekerülni

A Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás, gazdálkodási és menedzsment, valamint nemzetközi tanulmányok...

  • Eduline
Tavaly - államilag finanszírozott képzésen - a Corvinuson húzták a tíz legmagasabb ponthatárt
stiller

A Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás, gazdálkodási és menedzsment, valamint nemzetközi tanulmányok alapképzése - tavaly ezen a három szakon húzták a legmagasabb ponthatárt, idén azonban valószínűleg az államilag finanszírozott jogászképzéshez kell majd a legjobb tanulmányi és érettségi eredmény, a túljelentkezés ugyanis húsz-huszonegyszeres.

A kormány döntése alapján az országban mindössze két helyen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen lehet állami ösztöndíjasként jogot tanulni, de ott is csak ötven-ötven elsőéves kezdhet szeptemberben ingyen.

Ezekért a helyekért minden eddiginél keményebb a verseny: az ELTE ötven állami ösztöndíjas helyére 1210-en, a Pázmányéra pedig 1096-an jelentkeztek. A vidéki egyetemek fizetős jogászképzései iránt már nem ilyen nagy az érdeklődés: a Debreceni Egyetem nappali képzését 315-en, a Miskolci Egyetemét 188-an, a Szegedi Tudományegyetemét 486-an, a Pécsi Tudományegyetemét pedig 410-en jelölték meg. Milyen ponthatárokra számítanak a jogi és a gazdasági karok oktatói? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Minden a ponthatárokról
Kedd délután az eduline is kint lesz a margitszigeti Pont Ott Partin, folyamatosan beszámolunk az eseményekről és a ponthatárokról. A budapesti POP programját itt, a szegedit itt, a pécsit itt, a szolnokit pedig itt találjátok.

Az ország négy orvosi karán is magasak voltak a ponthatárok 2011-ben, és jelentősen idén sem csökkennek majd: a Semmelweis Egyetemen 433, a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetemen pedig 417 pontot kellett összegyűjteni. A fogorvosi képzésre sem lehetett bejutni 400 alatti pontszámmal: a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetemen egyaránt 423 volt a ponthatár, a Semmelweisen ennél is jobb eredmény – 433 pont – kellett az államilag finanszírozott helyhez.

Debrecen, Pécs, Szeged - ezek voltak a legmagasabb ponthatárok

A Debreceni Egyetemen tavaly az előadóművészet-klasszikus ének szakirányon húzták a legmagasabb ponthatárt, 426 pont alatt senkit nem vettek fel, a második és harmadik legmagasabb ponthatár a fogorvosi (423) és a jogászképzésen (levelezőn 422, nappalin 418) volt.

A pécsi egyetemen a fizetős pszichológia szakhoz kellett a legtöbb – 437 – pont. A bölcsészszakok egy részéhez is legalább jeles bizonyítvány kellett: ókori nyelvek és kultúrák – klasszika filológia szakirányon 428, kommunikáció és médiatudományon 414, szociológián 401, politológián 422 volt a ponthatár.

A szegedi egyetem legnépszerűbb alapképzéseire sem volt könnyű bekerülni 2011-ben: nemzetközi tanulmányok (431 pont), pszichológia (430 pont, államilag finanszírozott és költségtérítéses formában is), ókori nyelvek és kultúrák – klasszika filológia (428 pont), politológia (424 pont) és fogorvosi (423 pont) képzésen voltak a legmagasabbak a ponthatárok.

A tíz legmagasabb ponthatár 2011-ben

KépzésIntézményPonthatárFelvett hallgatók száma
nemzetközi gazdálkodásBudapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar463117 fő
gazdálkodási és menedzsmentBudapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar457132 fő
nemzetközi tanulmányokBudapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kar453141 fő
kereskedelem és marketingBudapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar45175 fő
turizmus-vendéglátásBudapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar45141 fő
pénzügy és számvitelBudapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar451126 fő
alkalmazott közgazdaságtanBudapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar45154 fő
kommunikáció és médiatudományBudapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kar45121 fő
emberi erőforrásokBudapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar44919 fő
gazdaságelemzésBudapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar44932 fő
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.