Ezeken a szakokon lesz kötelező az emelt szintű érettségi 2016-ban

Szükségetek van-e emelt szintű érettségire, ha szociológia, óvodapedagógus vagy általános orvosi szakra szeretnétek jelentkezni 2016-ban? Itt a lista.

  • Eduline
MTI / Balázs Attila

Ahogy az idei felvételin, 2016-ban is több szakon elvárás lesz az emelt szintű érettségi egy vagy két tárgyból. A legtöbb képzésen ti választhatjátok ki, hogy a felsorolt tárgyak közül melyikből emelteznétek, de például a nyelvi szakokon az adott nyelvből mindenképpen emelt szintű érettségit kell tennetek. A teljes listát itt találjátok.

2020-tól minden alap- és osztatlan szakon kötelező lesz a középfokú nyelvtudás igazolása és legalább egy emelt szintű érettségi a felvételihez: erről itt olvashattok, arról pedig, hogy ez több mint a diákok felét is érintheti, itt találjátok cikkünket. A nyelvi követelményt a mesterszakokon már 2016-tól bevezetik: részletek itt.

Az érettségi szabályainak változásáról szóló cikkünket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.