Meddig jelentkezhettek, ha külföldön szeretnétek továbbtanulni?

Mi a felvételi határidő a külföldi egyetemeken? Mely országokban tanulhattok ingyen? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline
Külföldi továbbtanulás: még van időtök kitalálni, melyik országba, egyetemre szeretnétek menni
Shutterstock

Ebben a tanévben érettségizem, és külföldön szeretnék továbbtanulni. Meg tudom nézni valahol, hogy meddig lehet jelentkezni a felvételire a különböző országokban?

Angliában a legtöbb alapképzésre január 15-ig jelentkezhettek, az orvosi, fogorvosi vagy állatorvosi szakokra viszont jóval korábban, október 15-én van a határidő. Eddig felvételizhettek az Oxfordi, illetve a Cambridge-i Egyetemre is.

Az amerikai egyetemek saját határidőt szabnak a felvételin: a legtöbb intézménybe decemberig vagy januárig felvételizhettek, de van, ahová májusig be lehet adni a jelentkezéseket. A Harvardon és a Columbián például január 1., a Yale-n a legtöbb szakra pedig január 2. a határidő.

Kilenc európai országban ingyenes a felsőoktatás, ezeket korábban cikksorozatban mutattuk be. Németországban és Ausztriában minden egyetem önállóan bonyolítja le a felvételit, a jelentkezési határidő általában április és július közé esik.

Svédországban január 15-ig - a fennmaradó helyeket április 15-ei határidővel újra meghirdetik -, Dániában pedig március 15-ig kell jelentkezni az ősszel induló képzésekre. Norvégiában az intézmények tartják a felvételit, a jelentkezési határidő általában december 1. és március 15. közé esik.

Az írországi egyetemi képzésekre legkésőbb május 1-ig jelentkezhettek. Skóciában is január 15. a határidő, van ugyanakkor pótfelvételi is. Finnországban január a felvételi jelentkezési időszak. Görögországban az alapszakok többségére július végéig-augusztus elejéig kell jelentkezni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.