Lehet, hogy mégis lesz érettségi héberből

Mérlegeli az oktatási államtitkárság a héber nyelvet oktató középiskolák kérését, hogy a héber nyelv továbbra is...

  • Eduline
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Mérlegeli az oktatási államtitkárság a héber nyelvet oktató középiskolák kérését, hogy a héber nyelv továbbra is érettségi tárgy maradhasson. A tárca vezetőjének, Balog Zoltánnak múlt héten írt levélben az érintett iskolák vezetői rámutattak: az esélyegyenlőség, a szabad vallásgyakorlás és a hagyományok őrzése szempontjából egyaránt nélkülözhetetlennek tartják, hogy héberből a jövőben is lehessen érettségi vizsgát tenni.

Az oktatási államtitkárság azt ígérte, ugyanezt - igény esetén - más nyelveknél is megteszik. Utaltak arra, hogy az érettségi szabályok változtatásának célja a vizsgarendszer egyszerűbbé, átláthatóbbá és költséghatékonyabbá tétele, mivel egy-egy tantárgyi vizsga előkészítésének költsége milliós nagyságrendű, ezért csökkentették azon vizsgatárgyak számát, amelyek iránt csekély volt az érdeklődés.

A közleményben kiemelték, hogy "kevesebben kívántak érettségi vizsgát tenni héber nyelvből, mint ahányan a választhatóság visszaállítása érdekében aláírták az emberi erőforrások miniszteréhez intézett levelet". Összesítésük szerint az utóbbi nyolc évben - egy kivétellel - évente tíznél kevesebben jelentkeztek héber nyelvből érettségi vizsgára: 2005-ben hárman, 2006-ban, 2007-ben és 2009-ben öten, 2011-ben hatan, 2012-ben heten, 2008-ban kilencen, 2010-ben pedig tizennégyen.

Hozzászólások

Így büntetheti az egyetemi felvételi rendszer a szakképzésből érkező diákokat

Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.