Míg a középszinten érettségizők száma négy év alatt több mint tízezerrel csökkent, az emelt szinten érettségizőké több mint 450-nel nőtt. Az érettségi után jövünk a középszintű írásbeli feladatsorával és nem hivatalos megoldásával, illetve a tanárok és a diákok véleményével a közép- és emelt szintű érettségiről.
A középszintű írásbeli első, szövegértési részének nem hivatalos megoldása
A második, szövegalkotási rész nem hivatalos megoldása
A középszintű magyarérettségi hivatalos megoldása
Az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldása
Az idén magyar nyelv és irodalomból középszinten 77 975-en, emelt szinten 1904-en vizsgáznak. 2014-ben a középszinten vizsgázók száma még 81 496 volt, az emelt szintűt viszont mindössze 1848-an választották. 2013-ban magyarból középszinten 83 255-en, emelt szinten 1805-en érettségiztek. 2012-ben a középszinten 88 100-an, emelt szinten viszont mindössze 1550-en választották.
Ilyen volt a középszintű érettségi
Nem minden kérdés egyértelmű az első részben egy szaktanár szerint.
Seneca-idézet, Bodor Ádám-novella, Tóth Árpád és Jékely Zoltán a második, szövegalkotási részben.
Eddig hanyagolt szerzők a feladatsor második részében.
Ezzel a feladattal több tízezer diák járt jól.
Érthetetlen kérdések, kevés idő - kiverte a biztosítékot a középszintű írásbeli első része.
Itt vannak az infók: enciklopédia, Lator László és lakásszínház az emelt szintű magyarérettségin
"A szövegalkotás könnyű volt" - ezt gondolja egy tanár az érettségiről
''Még fél óra kellett volna'' - ezt gondolják a diákok a középszintű magyarérettségiről
A magyar nyelv és irodalom középszintű írásbelije 240 percig tart. A vizsgázóknak két feladatlapot kell megoldaniuk, a szövegértési feladatlap esetében 60 perc, a szövegalkotási feladatlap esetében pedig 180 perc áll a rendelkezésükre.
A magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy emelt szintű írásbeli vizsgája szintén 240 percig tart. Az írásbeli vizsga nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból és három különböző szövegalkotási feladatból tevődik össze. A vizsgázók a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatják.
Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor közép- és emelt szinten is helyesírási szótár használható, ebből vizsgacsoportonként legalább négy példány szükséges. A szótárról a vizsgát szervező intézmény gondoskodik.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
