Van olyan diák, aki hét tárgyból érettségizik a kötelezővé tett szakmai vizsgák miatt, de olyan is akad, aki olyan példától tartott, amit egyszerűen nem volt idő a négy év alatt rendesen begyakorolni.
Mint bizonyára tudjátok, idén először kötelező a szakgimnáziumi végzősöknek szakmai érettségi vizsgát tenni. Ez sokaknál - akik nem az adott szakirányon tanulnának tovább - egy plusz vizsgát jelent, viszont mindenki számára nehezítő körülmény, hogy a részletes követelményeket csak tavaly év végén hozták nyilvánosságra.
Diákokat kérdeztünk arról, hogyan élik meg, hogy ma ötödik kötelező vizsgatárgyként szakmai érettségit is írniuk kell. Volt, aki arra panaszkodott, hogy az építőipari ismeretek érettségin statikát is kaphatnak feladatként a diákok, holott erre nem jutott elég idő a négy év alatt.
Szerintünk bőven kicseszés ez az érettségi. Legalább a ponthatárok lejebb kerülhetnének, ha már ilyen nehéz követelményekkel kell szemben állnunk -
írta egyik olvasónk.
Egy másik olvasónk közgazdasági szakgimibe jár, és a kötelező szakmai vizsga miatt hét érettségi tárgy vár rá. "Ennek az oka a két tanítási nyelvű képzés, mivel a kéttannyelvű szakmai bizonyítvány feltétele az idegennyelven kívül még két szakmai érettségi idegennyelven való letétele" - magyarázta a diák.
A diákok mostanában fejezik be az ágzati és ágazaton kívüli szakmai vizsgákat. Ha köztük vagy, és megosztanád az élményeidet a vizsgával kapcsolatban, az [email protected]-ra várjuk a beszámolót.
Holnap kerül sor az ágazati és ágazaton kívüli szakmai érettségi vizsgákra. Holnap reggel nyolctól a szakgimisek kötelező jelleggel érettségit tesznek egy szakmai tárgyból. Hogy ki, miből vizsgázik, az attól függ, milyen szakirányú szakgimnáziumi képzésben vett részt (egészségügy, faipar, földmérés, gépészet, informatika, stb.). A holnapi vizsgák idéntől kötelezőek, és nagyjából 30 ezer végzőst érint az új szabályozás.Sok diák tart attól, ami holnap jön
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
