Van olyan diák, aki hét tárgyból érettségizik a kötelezővé tett szakmai vizsgák miatt, de olyan is akad, aki olyan példától tartott, amit egyszerűen nem volt idő a négy év alatt rendesen begyakorolni.
Mint bizonyára tudjátok, idén először kötelező a szakgimnáziumi végzősöknek szakmai érettségi vizsgát tenni. Ez sokaknál - akik nem az adott szakirányon tanulnának tovább - egy plusz vizsgát jelent, viszont mindenki számára nehezítő körülmény, hogy a részletes követelményeket csak tavaly év végén hozták nyilvánosságra.
Diákokat kérdeztünk arról, hogyan élik meg, hogy ma ötödik kötelező vizsgatárgyként szakmai érettségit is írniuk kell. Volt, aki arra panaszkodott, hogy az építőipari ismeretek érettségin statikát is kaphatnak feladatként a diákok, holott erre nem jutott elég idő a négy év alatt.
Szerintünk bőven kicseszés ez az érettségi. Legalább a ponthatárok lejebb kerülhetnének, ha már ilyen nehéz követelményekkel kell szemben állnunk -
írta egyik olvasónk.
Egy másik olvasónk közgazdasági szakgimibe jár, és a kötelező szakmai vizsga miatt hét érettségi tárgy vár rá. "Ennek az oka a két tanítási nyelvű képzés, mivel a kéttannyelvű szakmai bizonyítvány feltétele az idegennyelven kívül még két szakmai érettségi idegennyelven való letétele" - magyarázta a diák.
A diákok mostanában fejezik be az ágzati és ágazaton kívüli szakmai vizsgákat. Ha köztük vagy, és megosztanád az élményeidet a vizsgával kapcsolatban, az [email protected]-ra várjuk a beszámolót.
Holnap kerül sor az ágazati és ágazaton kívüli szakmai érettségi vizsgákra. Holnap reggel nyolctól a szakgimisek kötelező jelleggel érettségit tesznek egy szakmai tárgyból. Hogy ki, miből vizsgázik, az attól függ, milyen szakirányú szakgimnáziumi képzésben vett részt (egészségügy, faipar, földmérés, gépészet, informatika, stb.). A holnapi vizsgák idéntől kötelezőek, és nagyjából 30 ezer végzőst érint az új szabályozás.Sok diák tart attól, ami holnap jön
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
