Ki kaphat többletpontot a felvételin hátrányos helyzet jogcímén?

Sokan kérdezitek, ki számít hátrányos helyzetűnek. Itt a válasz.

  • Eduline
Goodmenproject.com

A felsőoktatásról szóló törvény a hátrányos helyzetről a következőt írja:hátrányos helyzetű az a beiratkozás (jelentkezés) időpontjában huszonötödik életévét be nem töltött személy, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint hátrányos helyzetűnek minősül.

A hátrányos helyzet fennáltát jegyzői, vagy illetékes gyámhatósági igazolással kell bizonyítani, amit a felvételi eljárás során csatolni kell a többi dokumentumhoz.

Ha valaki kap rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt, az önmagában még nem elég a többletponthoz, kérni kell a hátrányos helyzet megállapítását a fent nevezett hatóságoktól. Az igazolásnak tartalmazni kell a jelentkező nevét és természetes személyazonosító adatait, a jogosultság tényét, idejét, a kiállító megnevezését és az elrendelő igazolás/határozat számát, a kiállításra jogosult szakhatóság hiteles aláírását és pecsétjét.

Fontos feltétel még, hogy a hátrányos helyzetnek a felvételi tájékoztató megjelenése és július 12. között kell fennálnia.

Hátrányos helyzet miatt legfeljebb 40 többletpont adható, kivéve ahol gyakorlati vizsga alapján állapítják meg a pontszámot.

Az idei felvételiről szóló összes cikkünket itt találjátok.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.