Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint az érettségi feladatlapok kidolgozása a tételkészítő bizottságok feladata és felelőssége. A bizottságokban tapasztalt, gyakorlott szaktanárok gondoskodnak a feladatok szakmai minőségéről, valamint arról, hogy azok a követelményeknek megfeleljenek – írta az MNO.
A tapasztalt szaktanárokból álló bizottság feladata és felelőssége az érettségi feladatsor megalkotása, ők gondoskodnak a feladatok szakmai minőségéről - írta az MNO.
A vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint a minisztérium és az OH képviselői az így kialakított tételkészletből sorsolják ki az adott vizsgaidőszakban megoldandó feladatsorokat.
A javítást mindkét szinten szigorúan az Oktatási Hivatal által nyilvánosságra hozott javítási-értékelési útmutató alapján kell elvégezni. Középszinten az iskola igazgatója bízza meg a javító szaktanárt.
Az emelt szintű vizsgákat a kormányhivatalok szervezik, így ők bízzák meg a javító szaktanárokat is. A javítás ez esetben független a tanuló személyétől. A vizsgadolgozatokon a tanulók neve nem szerepel, így a javító szaktanárok nem tudják, kinek a dolgozatát javítják.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
