Keretszámok: így változhat az ingyenes hallgatói helyek száma az egyetemeken

Nem ismertették a szerdai kormányülésen elfogadott 2013-as keretszámokat a csütörtök délelőtti...

  • Eduline

Nem ismertették a szerdai kormányülésen elfogadott 2013-as keretszámokat a csütörtök délelőtti kormányszóvivői sajtótájékoztatón - információink szerint azonban a fő számok megfelelnek az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) készített, decembe 3-i keltezésű keretszám-tervezetével. A tervezetben szereplő keretszámokkal hasonlítottuk össze a 2012-es hallgatói helyeket.

Alapszakok

Képzési terület

2012 (teljes állami ösztöndíjasok száma + részösztöndíjasok)

2013 várható keretszám (teljes állami ösztöndíjasok száma + részösztöndíjasok)

Agrár

2000 teljes ösztöndíjas + 100 részösztöndíjas

350 teljes ösztöndíjas + 3300 részösztöndíjas 

Bölcsészettudomány

2700 teljes ösztöndíjas

550 teljes ösztöndíjas + 2200 részösztöndíjas 

Gazdaságtudományok

250 teljes ösztöndíjas

Informatika

4550 teljes ösztöndíjas + 1500 részösztöndíjas

800 teljes ösztöndíjas + 5400 részösztöndíjas 

Közigazgatási, rendészeti és katonai (csak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen)

1017 teljes ösztöndíjas

a tervezet nem tartalmazza 

Igazságügy, munkaügy

200 teljes ösztöndíjas

a tervezet nem tartalmazza 

Műszaki

10 560 teljes ösztöndíjas + 2350 részösztöndíjas

1200 teljes ösztöndíjas + 16 500 részösztöndíjas 

Orvos- és egészségtudomány

3200 teljes ösztöndíjas + 100 részösztöndíjas

2350 teljes ösztöndíjas + 1000 részösztöndíjas 

Pedagógusképzés

1600 teljes ösztöndíjas

1150 teljes ösztöndíjas + 800 részösztöndíjas 

Sporttudomány

600 teljes ösztöndíjas

100 teljes ösztöndíjas + 800 részösztöndíjas 

Társadalomtudomány

1000 teljes ösztöndíjas

270 teljes ösztöndíjas + 1000 részösztöndíjas 

Természettudomány

4000 teljes ösztöndíjas + 1500 részösztöndíjas

800 teljes ösztöndíjas + 5400 részösztöndíjas 

Művészet

740 teljes ösztöndíjas

100 teljes ösztöndíjas + 800 részösztöndíjas 

Művészetközvetítés

350 teljes ösztöndíjas

40 teljes ösztöndíjas + 150 részösztöndíjas 

Összesen

32 767 teljes ösztöndíjas + 5550 részösztöndíjas

7710 teljes ösztöndíjas + 37 350 részösztöndíjas 

Osztatlan szakok

Képzési terület

2012-es keretszámok (teljes ösztöndíjasok száma)

2013-as várható keretszámok

Agrár

160 teljes ösztöndíjas

100 teljes ösztöndíjas + 120 részösztöndíjas

Jogász

100 teljes ösztöndíjas

0

Műszaki

200 teljes ösztöndíjas

50 teljes ösztöndíjas + 220 részösztöndíjas

Orvos- és egészségtudomány

1800 teljes ösztöndíjas

1100 teljes ösztöndíjas + 900 részösztöndíjas

Művészet

160 teljes ösztöndíjas

30 teljes ösztöndíjas + 220 részösztöndíjas

Pedagógusképzés

2012-ben még a bolognai rendszer szerint indult

1100 teljes ösztöndíjas + 900 részösztöndíjas

Összesen2420 teljes ösztöndíjas2380 teljes ösztöndíjas + 2360 részösztöndíjas
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.