Levélcunamit zúdítottak a szakgimis érettségizők az eduline-ra, és egyáltalán nem boldogok a mai vizsgáktól.
"Ez a vizsga nem fair!", "a tanárok sem tudták, mit és hogyan kell csinálni", "nem erre lettünk felkészítve", "a tanárnő nyugtatót vett be reggel, mert a készülésnél ő sem tudott megoldani minden feladatot", "undorító ez az egész rendszer".
A középszintű szakmai érettségik megoldásait itt nézhetitek meg, az emelt szintűt pedig itt.
Fentebb csak néhány, véletlenszerűen kiválasztott levélből idéztünk, amik az elmúlt pár órában érkeztek az eduline postafiókjába. A szakmai tárgyakból érettségizettek zöme elégedetlen.
Listázza a Tanítanék a szakmai érettségi problémáit
Ma írták a diákok a nagy botrányt okozó kötelező szakmai érettségiket. A Tanítanék Mozgalom anonim módon regisztrálná a felmerülő problémákat. Ezen az kérdőíven várjuk azoknak a jelzéseit, akik bármilyen méltánytalanságot, esetleg jogsértést tapasztalnak a 2017-es érettségi során - ez áll azon a Google dokumentumon, amit a Tanítanék osztott meg.
Volt, aki a feladattípusok összeállításával sem érett egyet:
Én vendéglátóipari ismeretekből vizsgáztam, az volt a nagyobb gondom, hogy az arányokat nem tartották be a feladatlap elkészítése során. Mert a hivatalos közlemény szerint 30% vendéglátóipari gazdálkodás, 30% marketing és 40% szakmai számításnak kellett volna lennie. Ehelyett több, mint a fele csak vendéglátói gazdálkodás volt, összesen 2 vagy 3 db marketinges feladat.
Az is általános panasz, hogy nem vették a szakgimis évek alatt a kapott feladattípusokat:
A számítások között persze, hogy olyan volt, amit a négy év alatt nem tudtunk rendesen átvenni, itt gondolok a dinamikus viszonyszámokra.
Egy olyan feladat is volt a (közgazdasági ismeretek - a szerk.)második részében, ami előre meg volt mondva, hogy nem lesz, de mégis belerakták. Ez volt a szívás!
Akadt olyan is, aki különösebb nehézséget nem talált a feladatokban, viszon fejetlenségről számolt be:
Az látszott, hogy a tanárok sem tudják nagyon mit hogyan kell csinálni, elvégre ez volt az első ilyen, de remélem az utolsó is.
A tanároknak könyvük sincs, amiből felkészitsék a diákokat! Csak az elvárások nagyok,de hogy azt miből kéne megtanulni, azt senki sem tudja!
Hogy miről szól ez az egész pontosan, arról itt olvashattok.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
