Itt vannak az első ponthatárok: a Corvinusra volt a legnehezebb bekerülni

Nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat kedd este; akárcsak tavaly, idén is a Budapesti...

  • Eduline

Nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat kedd este; akárcsak tavaly, idén is a Budapesti Corvinus Egyetemen kellett a bekerüléshez a legtöbb pont. A Corvinuson a magyar nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakon 482 pontot, az alkalmazott közgazdaság szakon 479, míg az angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakon 478 pontot kellett elérni. Az intézmény gazdaságelemzés szakán 477, a nemzetközi tanulmányok szakon 473 pontra volt szükség a bekerüléshez. Az összes 2012-es felvételi ponthatárt itt nézhetitek meg

A jogászképzés ponthatárait itt találjátok

A műszaki képzések ponthatárai

Az orvosi és egészségtudományi képzések ponthatárai

Szintén magasak a pontszámok a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, ahol alkalmazott közgazdaságtan szakon 471, nemzetközi gazdálkodás szakon 470 pont kellett azoknak, akik ott szeretnének tanulni szeptembertől.

Jogi képzésben az ELTE-n 467 pontnál volt a határ, a Budapesti Gazdasági Főiskolán magyar nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakon 465, francia nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakon 464 pontra volt szükség.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.